Sok autós panasszal bombázták a Gyorsriasztási Rendszert

2022. 04. 26., 09:57

A veszélyes, nem élelmiszeripari termékekre vonatkozó nemzetközi Gyorsriasztási Rendszer jelentése szerint tavaly gépjárművekre és játékokra érkezett a legtöbb fogyasztói panasz. Magyarországon leggyakrabban az elektromos készülékek, a játékok és a díszvilágítási füzérek szerepeltek a rögzített, veszélyes termékek között – derült ki az Európai Bizottság hétfőn közzétett jelentéséből.

Gyorsriasztási Rendszer az unióban és azon túl

Az Európai Bizottság számára fontos a fogyasztók védelme, ezért jött létre a Gyorsriasztási Rendszer, melyben azonnal rögzíthetőek az aggályosnak talált termékeket. Ezt követően központi kivizsgálás után szintén a rendszeren keresztül kaphatnak értesítést a termék esetleges visszahívásáról minden egyes országban, megelőzve ezzel azt, hogy a veszélyes termékek eljussanak a fogyasztókhoz. A jelentés azt mutatja, hogy 2021-ben a Gyorsriasztási Rendszer hálózatának általános használata megnőtt a 30 részt vevő ország - az uniós tagállamok mellett Izland, Liechtenstein és Norvégia – körében.

Mi történt 2021-ben?

2021-ben a részt vevő országok hatóságai 2142 riasztást adtak a rendszeren keresztül, illetve 4965, úgynevezett nyomonkövetési értesítést küldtek. Az öt legyakrabban jelentett kockázat a termékek okozta személyi sérülés, a vegyi anyagok jelenléte, a tűzveszély, a fulladás és az áramütés volt.

„A Safety Gate 2021-ben is fontos szereplője volt a fogyasztók biztonságának megőrzésében, alkalmazkodva a pandémia miatt is folyton változó igényekhez. A Rendszer folyamatos fejlesztése pedig kulcs ahhoz, hogy hatékonyan tudja szolgálni az egységes európai piacot” -- tette hozzá Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa.

A leggyakoribb bejelentések Európában

A gépjárművek műszaki rendelleneségeik, a játékok a bennük előforduló – egészségre ártalmas – vegyi anyagok jelenléte miatt kerültek fel a veszélyes termékek közé. A két termékcsoportot az elektromos készülékek és berendezések követik, amelyek esetében az illetékes hatóságok túlmelegedés okozta gyúlékonysági veszélyeket jelentettek. A koronavírus-járvány folytatódásával a felügyeleti szervek számos védőfelszerelés, különösen a maszkok esetében is jeleztek veszélyeket.

Magyar bejelentések

A hazai fogyasztóvédelem a negyedik legtöbb termékriasztást küldte az uniós Safety Gate rendszerbe 2021-ben. A tavalyi 162 magyar jelzés 55 százalékát villamossági termékekkel, 27 százalékát pedig játékokkal kapcsolatban feltárt kockázatok indokolták. A magyar riasztásokban leggyakrabban érintett termékcsoportok az elektromos készülékek (53 eset), a játékok (44), a díszvilágítási füzérek (23), a világítóberendezések (13) és a hobby- vagy sporteszközök (11 eset) voltak. A magyar fogyasztóvédelem 126 súlyos és 36 nagy kockázatú árucikkre hívta fel a tagállamokban működő társszervezetek figyelmét. A legtöbbször áramütés- és tűzveszélyes gyártmányokat szűrtek ki a magyar szakemberek.

Keresőbottal az online vásárlások tisztaságáért

Mivel az online vásárlás egyre népszerűbb, az Európai Bizottság új eszközt vezetett be a fogyasztók védelmére, hogy a veszélyes termékek száma csökkenjen az uniós piacon. A brüsszeli testület web crawler, azaz keresőbot elnevezéssel új e-felügyeleti rendszert indít, amely segíteni fogja a nemzeti hatóságokat a nem biztonságos termékek online felderítésében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS