Az elmúlt három évtized adatai azt mutatják, hogy a mérőállomások trendszerűen egyre később regisztrálják a parlagfűpollen megjelenését, amelynek koncentrációja országos átlagban rövidebb felfutás után éri el a tüneteket okozó közepes szintet. A Starschema munkatársai által végzett kutatás eredményéből az is kiderül, hogy a szezon lecsengése mind jobban elnyúlik.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK), illetve annak jogelődjei koordinálásával Magyarországon 1992 óta zajlik az allergiás reakciókat kiváltó növényfajták, köztük a parlagfű pollenjének monitorozása. Jelenleg az Aerobiológiai Hálózat 20 állomása gyűjti napi rendszerességgel a mintákat. A legnagyobb magyarországi adatelemző és adatvizualizációs cég, a HCL Technologies Starschema Kft. adattudósai érdekes összefüggéseket tártak fel ezeknek az adatoknak a vizsgálatával az 1992 és 2021 közötti időszakra vonatkozóan.
A Starschema elemzéséből kiderül, hogy a parlagfű pollenkoncentráció országos átlagát vizsgálva a szezon fokozatosan eltolódik. Az adatokból kirajzolódó trendek ugyanis azt mutatják, hogy az a nap, amikor az országos napi átlagkoncentráció eléri az alacsony szintet (legalább 1 pollen/m3), egyre későbbre datálódik. Érdekesség ugyanakkor, hogy ugyanez a megállapítás nem érvényes arra a napra, amikor először mérhető a már tüneteket okozó közepes szint (10-nél több pollen/m3). Ez azt jelenti, hogy a felfutási idő rövidül.
A fentiek mellett érdemes kiemelni azt is, hogy a levezető szakasz, vagyis az az időszak, amikor a parlagfű pollen koncentrációja még az alacsony tartományban van, egyre jobban elnyúlik. A leírt jelenséget az alábbi online adatvizualizációk szemléltetik:
Átlagos napi parlagfű pollenkoncentráció (1992–2021)>>
A parlagfű-szezonok alakulása Magyarországon (1992–2021)>>
2018-ban július 22. volt az első és október 28. az utolsó olyan nap, amikor a parlagfű koncentráció országos átlaga elérte a közepes szintet. A rendelkezésre álló adatok alapján ez a 99 napos időszak volt eddig a leghosszabb. Ha a nagyon magas szintet vizsgáljuk (több mint 100 pollen/m3), akkor a csúcsidőszak ugyanebben az évben 39 napig tartott, ami szintén rekordnak számít.
Eddig négy olyan nap volt, amikor a parlagfű pollenkoncentráció országos átlaga elérte az extrém magas szintet (több mint 500 pollen/m3). 2010. augusztus 27-én 597,8-et, 2011. augusztus 27-én 595,3-et, 2014. szeptember 3-án 531,1-et, míg másnap, vagyis 2014. szeptember 4-én 735,5-et mértek.
A napi maximum tekintetében szintén 2014-ben született meg a rekord Békéscsabán, ahol 1883 pollen/m3 értéket regisztráltak.
A légköri allergéneket az okozott allergiás tünetek erőssége szempontjából egy 0-tól 4-ig terjedő skálán osztályozzák, ahol a 4-es a nagyon erős allergéneket jelöli. Az NNGYK által monitorozott növények közül egyedül a parlagfű pollenje tartozik ebbe a kategóriába. Az általa okozott szénanátha és asztma tünetei ma Magyarországon a lakosság közel 20 százalékánál jelentkeznek.
Az Észak-Amerikából származó gyomnövény az 1920-as években tűnt fel először az országban. Terjedése kezdetben lassú volt és egészen a 70-es évekig nem váltott ki tömeges allergiát. Az azóta eltelt évtizedekben a folyamat felgyorsult, aminek eredményeként a parlagfű tekintetében hazánk számít a legszennyezettebb országnak Európában.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.