Negyvenből 12 ágynemű, pizsama gyártója kamuzott a pamutról

2020. 04. 15., 13:45

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma 100 százalékban pamutként forgalmazott háztartási textíliákat, főként ágyneműket és alvóruhákat vizsgált; a 40 árucikk közül egy tucat gyártója helytelenül tájékoztatott az összetételről, akadt olyan „kamupamut” pizsama is, amelyik teljes egészében poliészterből készült – közölte az ITM szerdán.

A koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzetben általános elvárás, hogy aki teheti, maradjon otthon. „Pizsamában dolgozni home officeból vagy tanulni a konyhaasztalnál, megtörölni a rendszeresen mosott kezünket is kényelmesebb, kellemesebb, ha jó minőségű termékeket használunk” – írták, és úgy vélték, hogy ezért különösen időszerű az ITM vizsgálata.

Az ellenőrzéseken 40 textilterméket, többek között ágyneműhuzatot, lepedőt, törölközőt, hálóingeket, férfi, női és gyermek pizsamát, egyrétegű bébi hálózsákot vizsgáltak. A korábbi tapasztalatok alapján a 100 százalékos pamut termékekkel kapcsolatos problémák a leggyakoribbak, ezért foglalkozott éppen ezekkel az árucikkekkel a labor.

A pamut természetes anyag, de előállítása drága, míg a műszálaké lényegesen olcsóbb, miközben a gyártás és a képződő hulladék jobban szennyezi a környezetet. A pamut viselése, használata kellemesebb a bőrnek, nedvszívó- és szellőzőképessége nagyobb, a poliészter ágyneműbe, pizsamába könnyebben beleizzadhat az ember - írta a minisztérium. Magasabb áruk ellenére ezért keresik sokan a tiszta pamutként kínált termékeket.

A vizsgálat célja a címkén, csomagoláson feltüntetett nyersanyag-összetételi adatok valódiságának felmérése volt az esetlegesen előforduló tisztességtelen és megtévesztő kereskedelmi gyakorlat feltárása, kiszűrése érdekében. A termékek nyersanyagának összetételét mikroszkópos szálfelismeréses vizsgálattal és vegyi módszerekkel állapította meg a labor.

Összesen 12 termék nem elégítette ki a rájuk vonatkozó követelményeket. Négy kifogásolt termék egyáltalán nem tartalmazott pamutot, másik nyolc pedig csak „mutatóba”, ezek döntő részben poliészterből készültek.

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint elmondta, a hatósági eljárások folyamatban vannak, a már lezárult ügyekben arra kötelezték a forgalmazót, hogy helyes címkével lássa el a termékeket, amelyek a megfelelő információk feltüntetése után forgalomban maradhatnak. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS