Nébih: volt gond az almával, a burgonyával, a szőlővel

2018. 12. 20., 14:15

25 hazai hipermarket zöldség- és gyümölcskínálatát vette górcső alá a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Az ellenőrzések során a szakemberek kiemelt figyelmet fordítottak az alma- és burgonyatermékekre. A mintegy 300 vizsgált tételből összesen 15-tel szemben merült fel kifogás, ami főként az ömlesztve kínált árucikkek gondatlan kezeléséből, illetve a hiányos jelölésekből adódott. A kiszabott bírság mintegy 390 ezer forint.

Hipermarketek zöldség- és gyümölcskínálatát vizsgálták az elmúlt hetekben a Nébih szakemberei. Az ellenőrzés elsősorban az áruházak alma- és burgonyatételeit érintette. A tapasztalt hiányosságok jobbára a gondatlan árukezelésből, illetve a jelölési elégtelenségekből származtak, és nagyobb részben az ömlesztve kínált árucikkeknél fordultak elő.

Több esetben sérült vagy nyomódott volt a hipermarketekben eladásra kínált alma, ami a gondatlan rakodásból és helytelen tárolásból – így például a magasabb polcokról lepergő gyümölcsök összeütődéséből – adódott. A helytelen árukezelésből származó sérülések a gyümölcsben romló hibát okozhatnak, majd fogyaszthatatlanná teszik azt.

A burgonya esetében a legszembetűnőbb hiba az ömlesztve kínált, eltérő tételek egymás melletti elhelyezése volt, amely több esetben a fajták, sőt a főzési típusok összekeveredését eredményezte. A Nébih szakemberei szintén többször tapasztalták az azonos főzési típusba tartozó, de eltérő fajták keveredését, ám arra is volt példa, hogy az előző napokból megmaradt készletre töltöttek rá teljesen másfajta burgonyát az áruház dolgozói.

Tipikus hibának mondható, hogy a termékek megnevezésével csak a burgonya héjának színére utalnak (sárga vagy piros) az áruházak. Ehelyett előnyösebb lenne a főzési típus szerinti besorolás (salátának, főzésre vagy sütésre alkalmas burgonya). Egyéb jelölési hiányosságokhoz vezet, hogy a főzési típus és a fajtanév megnevezése rendszerint lemarad a polccímkékről, a rekeszeken lévő címkék pedig sokszor alig látható helyen vannak.

Erős szennyeződést egy Olaszországból behozott Red Globe csemegeszőlő tétel esetében tapasztaltak az ellenőrök. A bogyókat beborító, fehér színű anyagot dörzsöléssel sem lehetett eltávolítani, ezért a szakemberek elrendelték a gyümölcs azonnali kivonását a forgalomból. A forgalmazóval szemben eljárás indult.

A Nébih szakemberei a célellenőrzés során összesen 221 hazai eredetű, valamint 78 Európai Unióból és 3 harmadik országból származó tételt vizsgáltak meg. A szemle során 15 (kilenc hazai, öt EU-s és egy harmadik országból származó) tétellel szemben merült fel kifogás, ezek vonatkozásában a hatóság összesen 388.628 forint összegű bírságot szabott ki.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS