Az ügyfelek jelzései alapján több esetben tapasztalta az MNB, hogy ismeretlen csalók hamis elektronikus leveleket küldenek ki, megtévesztően az MNB nevében vagy annak „elvárásaira” hivatkozva, így próbálva magánszemélyektől banki azonosítókat, pénzt kicsalni. A legcélszerűbb nem reagálni ezekre a megkeresésekre.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyfélbejelentések alapján értesült arról, hogy ismeretlenek a jegybank nevében vagy annak „elvárásaira” hivatkozva, esetenként az MNB hivatalos elérhetőségeit is tartalmazó, az MNB által alkalmazott levelek formavilágához hasonló magyar nyelvű elektronikus levelet küldtek ki magánszemélyekhez – olvasható a jegybank honlapján.
Ehhez hasonló megtévesztő csalási kísérlet legutóbb 2016 decemberében történt.
A mostani levelek egy része – hasonlóan a korábbiakhoz – a „419-es vagy nyugat-afrikai csalás” jellegű. Ezeknél a feladók nagy összegű pénz – ebben az esetben jelentős „örökség” – rövidesen várható érkezéséről értesítik a címzetteket. Az átutalás feltételeként ugyanakkor a feladók az MNB számára – például a várható átutalások eredetének igazolására, bizonyítására – az ügyfelek saját banki azonosítóit, illetve pénzt kérnek rövid határidővel.
A levelek másik típusa szerint az MNB éppen azért kéri el az ügyféladatokat, hogy könnyebben felderíthesse a jövőben az ügyfelet érintő esetleges csalási kísérleteket.
Ha az ügyfelek az üzenetekre esetleg gyanútlanul válaszolnak, annak a súlyos kockázatnak tehetik ki magukat, hogy a megszerzett azonosítók révén a csalók pénzt emelhetnek le bankszámlájukról.
Az MNB soha, semmilyen alkalommal nem küld ki ilyen tartalmú leveleket, az MNB soha nem kéri a bankszámla, bankkártya adatokat, a fogyasztók esetében átutalással összefüggő ügyintézést nem végez, azzal kapcsolatos információt e-mailben nem igényel.
Az üzenetek feladói ismeretlen bűnözők, akiknek egyértelmű célja a fogyasztók megkárosítása. A jegybank javasolja az ilyen tartalmú üzeneteket kapott magánszemélyeknek (esetleg gazdasági társaságoknak), hogy semmiképp ne válaszoljanak, s az esetet jelezzék az MNB-nek. Ha egy ügyfél esetleg mégis kiadta a banki azonosítót, azt haladéktalanul jelentse saját hitelintézetének.
Az MNB minden ilyen esetben ismeretlen tettes ellen, csalás gyanúja miatt, büntető feljelentést tesz a nyomozó hatóságnál.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.