Morgan Hitel és Faktor Zrt.: számos jogsértés a hitelezési gyakorlatban

2018. 11. 10., 15:05

Az MNB összesen 13,9 millió forint bírsággal sújtotta a Morgan Hitel és Faktor Zrt.-t, mivel számos fogyasztói hitelügyletnél megsértette az adósságfék és THM számítási, valamint egyéb, a működésre vonatkozó alapvető szabályokat.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vizsgálatokat végzett a Morgan Hitel és Faktor Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-nél (Morgan Zrt.) többek között annak megállapítására, hogy miként tesz eleget a fogyasztói hitelnyújtás során az adósságfék-szabályokra és teljes hiteldíj-mutatóra (THM) vonatkozó előírásoknak.

A 2015. január 1-től kezdődő időszakot áttekintő felügyeleti vizsgálatok megállapításai szerint a Morgan Zrt. belső szabályzatai nem voltak összhangban a fogyasztók túlzott eladósodottságát védő jogszabályi előírásokkal (adósságfék-szabályok), amely hiányosság a tárgykört érintő több, működéssel összefüggésben feltárt jogszabálysértéssel párosult. Előfordult, hogy a hitelnyújtás során megfelelő igazolás nélkül vették figyelembe az ügyfelek jövedelmét, más esetben nem számították be a havi adósságszolgálatba az ügyfél egyéb fennálló hitelterheit. Az adósságállomány helyes felmérésének hiányában több, az adósságfék-szabályok szerint nem hitelezhető ügyfél finanszírozására került sor.

A Morgan Zrt. emellett több személyikölcsön-szerződésénél helytelenül határozta meg a THM értékét, s emiatt a jogszabályi felső korlátot meghaladó hiteldíjat számított fel a fogyasztóknak. A THM kötelezően feltüntetett mutatószám, amely – a hitelajánlatok könnyebb összehasonlítása érdekében – egy évre vetítve határozza meg a fogyasztási hitelek tőkén felüli terheit (kamat, egyéb költségek és díjak).

Az MNB megállapította továbbá, hogy a pénzügyi vállalkozás egyes fogyasztói kölcsönszerződéseinél a jogszabály által megengedettnél magasabb mértékű késedelmi kamatot és előtörlesztési díjat számított fel. A fogyasztóknak nyújtott hitelek késedelmi kamata a törvény szerint nem haladhatja meg az ügyleti kamat 3 százalékkal növelt mértékét, és nem lehet több a THM maximumnál (személyi kölcsön esetén ez jelenleg 24,9 százalék). Az előtörlesztés díjának maximumát szintén törvény szabályozza. Amennyiben az előtörlesztés és a hitel lejárata között idő meghaladja az egy évet, akkor e díj legfeljebb az előtörlesztett összeg egy százaléka lehet.

További hiányosságokat talált a jegybank a pénzügyi vállalkozás ügyvezetőjének megválasztását, a könyvvizsgáló megbízását, a közvetítői díjat, valamint a Morgan Zrt. MNB felé fennálló adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségét érintően. Emellett a fedezetértékelési, az ügyfél-, ügyletminősítési szabályzatok sem feleltek meg teljeskörűen a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

A vizsgálatok megállapításai alapján a jegybank ma publikált két határozatában összesen 13,9 millió forint bírságot szabott ki, s kötelezte a Morgan Zrt.-t a feltárt hiányosságok megszüntetésére, valamint a jogosulatlanul felszámított késedelmi kamatok és hiteldíjak fogyasztók részére történő visszatérítésére. A pénzügyi vállalkozás már a vizsgálat során visszatérítette az előtörlesztéssel összefüggésben jogosulatlanul felszámított díjtöbbletet.

Az MNB vizsgálatainál kiemelt figyelmet fordít az adósságfék és a THM szabályok betartásának ellenőrzésére. E rendelkezések mind pénzügyi stabilitási, mind fogyasztóvédelmi szempontból fontos szerepet töltenek be, így az e körben elkövetett jogsértéseket a jegybank szigorúan szankcionálja – zárul a jegybank közleménye.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS