MNB: a Falcon-ügy érintettjei tegyenek feljelentést a rendőrségen

2023. 02. 22., 12:21

Az MNB a Falcon-ügyben továbbra is piacfelügyeleti eljárást folytat, a zár alá vett pénzeszközöket pedig – a vizsgálattal érintett, a gyanú szerint jogosulatlan tevékenységet végző piaci szereplők esetlegesen ettől eltérő tartalmú híresztelése ellenére – átadja a nyomozó hatóságnak. Aki a társaságoknak pénzt adott át, és azt nem kapta vissza, haladéktalanul jelentkezzen a rendőrségen. Az érintett cégek „vásárlási utalványaikra” három hónap alatt 100 százalékos garantált hozamot ígértek ügyfeleiknek, ami a jogosulatlan pénzügyi tevékenység mellett a csalás és piramisjáték szervezése gyanúját is felveti.

A Magyar Nemzeti Bank piacfelügyeleti eljárást folytat a Falcon Kereskedőház Kft., a Falcon Benefit Kft. és egy, az azok működésében közreműködő magánszemély kapcsán annak megállapítására, hogy végeznek, vagy végeztek-e üzletszerűen az MNB engedélye nélkül betét gyűjtésére és más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadására, továbbá pénzügyi szolgáltatás közvetítésére vonatkozó tevékenységeket.

A jegybank a jogosulatlan – s akár a befektetőket megkárosító – tevékenység megakadályozására tavaly novemberben már feljelentést tett és a társaságokra vonatkozóan figyelmeztetést is közzétett honlapja Figyelmeztetések oldalán.

Piacfelügyeleti vizsgálatának lezárultáig ügyfélvédelmi okokból emellett azonnali hatállyal megtiltotta, hogy a társaságok és a magánszemély bármely, a jegybank engedélyéhez vagy regisztrációjához kötött tevékenységet végezzenek. A jegybank vizsgálata lezárásáig elrendelte a társaságok által használt www.falconkereskedohaz.hu címen működő honlap hozzáférhetetlenné tételét, illetve számos bankszámla zárolását is.

Mindezeket követően az MNB tudomására jutott, hogy a Falcon Benefit Kft. – az ideiglenes intézkedésről való tudomásszerzését megelőzően – új bankszámlákat nyitott. A számlaforgalmi adatok elemzése alapján a jegybank megállapította, hogy az ezekre beérkező jóváírások, kimenő terhelések szintén a társaságok piacfelügyeleti eljárásban vizsgált tevékenységéhez kötődnek. Így feltételezhető, hogy a társaságok – a jegybank korábbi azonnali tiltása ellenére – tovább folytatják jogosulatlan tevékenységüket. Emiatt az MNB végzéseiben az ügyfelek érdekeinek védelmében a tavalyi év végén elrendelte ezen bankszámlák zárolását is.

Az MNB-nek az időközben beszerzett információk alapján oka van feltételezni, hogy a korábban zárolt bankszámlákon elhelyezett pénzeszközök közelgő „visszaszolgáltatásáról”, az „erőteljesen fejlődő” tevékenység állítólagos legális folytathatóságáról, vagy éppen a korábbi befektetések különféle kriptoeszközökbe történő „átforgatásáról” az eljárásban vizsgált piaci szereplők, illetve az érdekkörükben eljáró személyek valótlan, hamis, a befektetőket hitegető információkat terjesztenek.

A jegybank a zárolt számlákon fellelhető pénzeszközöket – a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján – a piacfelügyeleti eljárás során átadja a nyomozó hatóság részére. A vizsgált társaságoktól, illetve az érintett magánszemélytől származó, esetlegesen ettől eltérő tartalmú információk ellenére sem újabb szerződések kötése, sem a korábbi befektetések „átforgatása”, sem a korábban jellemzően hiányzó utalványok utólagos előállítása nem jelenti az MNB gyanúja szerint jogosulatlanul végzett tevékenység legalizálását és nem gyorsítja vagy segíti elő a korábbi befektetések visszaszerzését. Arra ugyanis csak a büntetőeljárásban polgári jogi igényt érvényesítve nyílik lehetőség.

A jegybank a piacfelügyeleti és a büntetőeljárás elősegítése érdekében ezért ismételten felhívja az érintett befektetők figyelmét, hogy aki a Falcon-ügyben érdemi információval rendelkezik, különösen, ha befektetési céllal pénzt adott át és azt nem kapta vissza, haladéktalanul tegyen feljelentést a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályán és terjessze elő polgári jogi igényét.

Az MNB piacfelügyeleti eljárását határozattal zárja majd le, amelynek eredményét honlapján nyilvánosan közzéteszi. (MNB)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS