Az MNB összesen 14 millió forint felügyeleti és fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.-re a terméknyilvántartási, kiszervezési, tartalékszámítási, IT-biztonsági, megfelelőségi, kockázatkezelési, a biztosítási szerződések tartalmi elemeit érintő, termékfelügyeleti, ügyféltájékoztatási és panaszkezelési hiányosságok miatt.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – helyszíni ellenőrzést is magába foglaló – korlátozott átfogó vizsgálatot végzett a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.-nél (CIG Életbiztosító), a 2020. március 10-től a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot áttekintve.
A felügyelet megállapította, hogy a CIG Életbiztosító a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosításoknál nem mindenkor határidőn belül bírálja el a kapott ajánlatokat, s több esetben pontatlan adatokat tart nyilván a visszavásárlással megszűnt szerződésekről. A kiszervezési szerződések nyilvántartása, illetve egyes kiszervezések minősítése nem volt maradéktalanul megfelelő, s elmaradt azok bejelentése is az MNB felé. Több ponton pontatlannak bizonyult a biztosító biztosítási tartalékainak számítása, illetve validálása.
A CIG Életbiztosító informatikai (IT) rendszerében nem választotta szét a teszt és éles környezetet, s nem gondoskodott mindenkor a vírusok, kártékony programok elleni, a kockázatokkal arányos védelemről. Nem teljesítette minden esetben az IT-biztonsági rendszer védelmének zártságára vonatkozó teljeskörű ellenőrzést sem. A megfelelőségi vizsgálatok nem terjedtek ki a biztosító minden lényeges működési területére és a compliance terület szabályozottsága sem volt teljes körű. Hiányzott a valamennyi lényegi kockázatot lefedő, a kockázati profilhoz illeszkedő limitrendszer és kockázati stratégia, s nem mindenkor lehetett meggyőződni a kockázatkezelési feladat igazolt elvégzéséről.
Több ponton is hiányosak voltak a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások szerződési feltételei. Egyáltalán nem, vagy ellentmondásosan tartalmazták egyes esetekben, hogy pl. hogyan kell bejelenteniük az ügyfeleknek a biztosítási esemény bekövetkeztét; mivel jár, ha elmulasztják e bejelentést; mekkora a kockázati díj mértéke; milyen okokból és mértékben módosíthatók a szerződés díjai és költségei; bizonyos díjaknak, költségeknek mi a céljuk, tartalmuk (ez elnevezésükből nem volt megállapítható); egyes eszközalapoknak mi a kockázati besorolása (erről ellentétes adatokat adott a biztosító a szerződéskötési dokumentumaiban).
Elmaradt, illetve nem volt teljes körű a biztosító termékfelülvizsgálati szabályozása és annak elvégzése. Egyes eszközalapok bevezetésének vagy megszüntetésének bejelentését is elmulasztotta a CIG Életbiztosító, valamint ügyféltájékoztatási, illetve panaszkezelési kötelezettségeit sem teljesítette mindenkor maradéktalanul.
Az MNB kötelezte a CIG Életbiztosítót, hogy 2024. május 31-ig írásban adjon tájékoztatást a feltárt hiányosságok megszüntetéséről, illetve 12,5 millió forint felügyeleti és 1,5 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot is kiszabott a társaságra. A bírság összegét enyhítette, hogy a CIG Életbiztosító több esetben már a hibák korrekciójáról vagy azok tervéről számolt be. Súlyosbító körülménynek számított viszont, hogy a CIG Életbiztosítóval szemben már 2022-ben is intézkedni kellett a panaszok késedelmes megválaszolása miatt – írja közleményében az MNB.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.