A MaSzeSz a WWF Magyarország közreműködésével társadalmi felmérést készített arról, hogy tisztában vagyunk-e azzal, mi van a vízcsap mögött: mennyire ismeri a lakosság a hazai víz- és szennyvízszolgáltatást, az ellátást biztosító hálózatot és a szolgáltatók tevékenységét.
A Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetségkutatása rámutatott arra, hogy bármennyire is egy olyan dologról van szó, ami ma a háztartások 95 százalékában természetes, az életünk legfontosabb élelmiszere és a mindennapi higiénia alapja, valójában a szolgáltatók munkájából nagyon keveset látnak a lakosok.
Csapvíz természetesen?
Magyarországon a víziközmű-szolgáltatást 40 szolgáltató látja el, melyek munkája két fő tevékenységet takar. Egyrészt a fejenként elhasznált napi 90-100 liter tiszta csapvíz 24 órás biztosítását, ami magába foglalja a vízkitermelést, a tisztítást, a tárolást, a felhasználóig végzett szállítást, valamint a katasztrófavédelmi célokat szolgáló tűzivízellátást is. Másrészt a folyékony hulladék, azaz a szennyvíz közműves elvezetését és tisztítását, ami a természetes vizek és a talaj szennyezésének elkerülése miatt nélkülözhetetlen környezetvédelmi tevékenység.
„A kutatás eredményei alapján az látható, hogy a lakosság számára a víziközmű-szolgáltatók legfontosabb feladata az ivóvíz minőségű víz biztosítása, a folyamatos vízellátás és a hazai vízkészletek védelme”– ismertette az eredményeket Kovács Károly, a MaSzeSz elnöke.
Nem a szolgáltatók feladata, de nagy szükség van rá
Meglepő módon lakosság közel negyede (23 százalék) az ingatlanon belüli vezetékek karbantartását is a szolgáltató feladatának tekinti, holott az már a lakás tulajdonosának feladata. Ennél is többen, a megkérdezettek 85 százaléka gondolja úgy, hogy a víziközmű cégek kötelessége az országos vízvezetékhálózat modernizálása, azonban ez az ellátásért felelős tulajdonosok (állam, önkormányzat) feladata.
A felmérésből az is kiderült, hogy a válaszadók a víz- és szennyvíz rendszerek fenntartását 58 százalékában állami feladatnak tekintik. Egészen meglepő módon a budapesti válaszok megoszlásában ugyanez az arány 70 százalék, holott Budapesten ez egyértelműen önkormányzati feladat.
„A tiszta ivóvíz minőségét nagyban meghatározza az a vízvezetékrendszer-hálózat, amin keresztülfolyik, ezért valóban fontos, hogy a teljes magyar vízvezetékrendszer állapota megfelelő legyen. Mindehhez azonban országos szintű korszerűsítésre van szükség a több mint 100 ezer kilométert meghaladó víz- és szennyvízhálózat jelentős részén”– hangsúlyozta a vízügyi szakember.
A HIPA támogatásával megvalósuló 1,9 millió eurós beruházás révén az amerikai NI egyebek mellett új generációs tesztelési megoldásokat fejleszt.
Pályakezdők és évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csatlakozhatnak a Paks II. szakembergárdájához. Az aktuális lehetőségeket a tavaszi állásbörzéken is meg lehet ismerni.