Mindenkinek létszükséglet, mégsem ismerjük igazán

2020. 10. 27., 18:15

A MaSzeSz a WWF Magyarország közreműködésével társadalmi felmérést készített arról, hogy tisztában vagyunk-e azzal, mi van a vízcsap mögött: mennyire ismeri a lakosság a hazai víz- és szennyvízszolgáltatást, az ellátást biztosító hálózatot és a szolgáltatók tevékenységét.

A Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetségkutatása rámutatott arra, hogy bármennyire is egy olyan dologról van szó, ami ma a háztartások 95 százalékában természetes, az életünk legfontosabb élelmiszere és a mindennapi higiénia alapja, valójában a szolgáltatók munkájából nagyon keveset látnak a lakosok.

Csapvíz természetesen?

Magyarországon a víziközmű-szolgáltatást 40 szolgáltató látja el, melyek munkája két fő tevékenységet takar. Egyrészt a fejenként elhasznált napi 90-100 liter tiszta csapvíz 24 órás biztosítását, ami magába foglalja a vízkitermelést, a tisztítást, a tárolást, a felhasználóig végzett szállítást, valamint a katasztrófavédelmi célokat szolgáló tűzivízellátást is. Másrészt a folyékony hulladék, azaz a szennyvíz közműves elvezetését és tisztítását, ami a természetes vizek és a talaj szennyezésének elkerülése miatt nélkülözhetetlen környezetvédelmi tevékenység.

„A kutatás eredményei alapján az látható, hogy a lakosság számára a víziközmű-szolgáltatók legfontosabb feladata az ivóvíz minőségű víz biztosítása, a folyamatos vízellátás és a hazai vízkészletek védelme”– ismertette az eredményeket Kovács Károly, a MaSzeSz elnöke.

Nem a szolgáltatók feladata, de nagy szükség van rá

Meglepő módon lakosság közel negyede (23 százalék) az ingatlanon belüli vezetékek karbantartását is a szolgáltató feladatának tekinti, holott az már a lakás tulajdonosának feladata. Ennél is többen, a megkérdezettek 85 százaléka gondolja úgy, hogy a víziközmű cégek kötelessége az országos vízvezetékhálózat modernizálása, azonban ez az ellátásért felelős tulajdonosok (állam, önkormányzat) feladata.

A felmérésből az is kiderült, hogy a válaszadók a víz- és szennyvíz rendszerek fenntartását 58 százalékában állami feladatnak tekintik. Egészen meglepő módon a budapesti válaszok megoszlásában ugyanez az arány 70 százalék, holott Budapesten ez egyértelműen önkormányzati feladat.

„A tiszta ivóvíz minőségét nagyban meghatározza az a vízvezetékrendszer-hálózat, amin keresztülfolyik, ezért valóban fontos, hogy a teljes magyar vízvezetékrendszer állapota megfelelő legyen. Mindehhez azonban országos szintű korszerűsítésre van szükség a több mint 100 ezer kilométert meghaladó víz- és szennyvízhálózat jelentős részén”– hangsúlyozta a vízügyi szakember.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS