Megújította együttműködési megállapodását a Beva és az MNB

2021. 10. 06., 18:15

„A két intézmény közös munkája során kiemelt szerepet kap egyebek mellett az együttműködés a jogszabályok előkészítésében, a kártalanítási eljárásban, illetve a fióktelepekkel és a határon átnyúló szolgáltatást nyújtó szervezetekkel kapcsolatban.”

A Befektető-védelmi Alap (Beva) nevében Nemescsói András elnök, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részéről pedig Matolcsy György elnök írta alá Budapesten a két intézmény megújított együttműködési megállapodásáról szóló dokumentumot.

A két intézmény kiemelt hangsúllyal működik együtt a jogszabályok előkészítésében, a Beva tagjaival kapcsolatos hatókörükbe tartozó tevékenységüket illetően, illetve a fióktelepekkel és a határon átnyúló szolgáltatást nyújtó szervezetekkel kapcsolatban.

A dokumentum kiterjed a kártalanítási eljárások esetén felmerülő kötelezettségvállalásokra is. Az MNB egyebek mellett haladéktalanul értesíti a Bevát, ha annak valamely tagjával szemben felszámolási eljárást kezdeményezett, illetve működését olyan ok miatt korlátozta vagy függesztette fel, amely alapján számítania kell kártalanítási eljárás lefolytatására.

A Beva kártalanítása mérsékeli azokat a veszteségeket, amelyek a befektetőket érhetik, ha a kártalanítási alap valamelyik tagja, amelynél értékpapírt vagy pénzt helyeztek el, nem képes kiadni jogos követelésüket. A Beva által nyújtott kártalanítás a megbízási, a kereskedelmi és a portfoliókezelési tevékenységre, valamint az értékpapír letéti őrzési, letétkezelési, valamint értékpapír-számla és ügyfélszámla vezetési szolgáltatásokra terjed ki. A kártalanítási körbe tartozó befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet csakis az MNB engedélyével lehet folytatni.

Ha a jegybank felszámolási eljárást kezdeményez, vagy a bíróság rendeli el a Beva tag felszámolását, ennek közzétételét követő 15 napon belül a Beva a kártalanítás lehetőségéről közleményben tájékoztatja az érintett befektetőket, amelyet a honlapján és az MNB által üzemeltetett közzétételi honlapon tesz közzé. Ez tartalmazza az igényérvényesítés első napját, az igényérvényesítés módját, a kártalanítás megállapításának és kifizetésének szabályait is. Természetesen a kártalanítás lehetőségéről (a felszámolás alá került társaság mellett) a Bevánál, illetve az MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjánál is tájékozódhatnak az érintettek. A befektetővédelem 100 ezer euró összegig (jelenleg bő 35 millió forint) nyújt védelmet az érintett ügyfelek számára.

A két szervezet mostani megállapodása szerint rendszeresen tájékoztatja egymást a Beva tagjait érintő valamennyi releváns információról. Emellett a jegybank vállalta, hogy folyamatosan a Beva rendelkezésére bocsátja a jogszabályban meghatározott befektető-védelmi feladatai ellátásához szükséges adatokat is.

Magyar Nemzeti Bank, Befektető-védelmi Alap

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS