A világ legnagyobb csokoládégyárában, a belga-svájci Barry Callebaut csokoládégyártó cégnél nemrégiben kitört szalmonellafertőzés eredetét egy magyarországi szójalecitin-szállítmányra vezették vissza a belga The Brussels Times hírportál szerdai beszámolója szerint.
A hírportálon a múlt hónap végén jelent meg jelentés arról, hogy a belgiumi csokoládégyárban is azonosították azt a bélfertőzést okozó baktériumot, amely néhány hónappal korábban az olasz Ferrero csokoládégyár belgiumi telephelyén okozott szalmonellafertőzést, és ezzel több mint 300 megbetegedést Európa szerte.
Akkor a belga-svájci tulajdonú Barry Callebaut cég kelet-flandriai üzemében a június 25-e után gyártott összes csokoládékészítményt kivonták a forgalomból az illetékes hatóságok.
A The Brussels Times hírportál jelentése szerint a belga élelmiszerbiztonsági hivatal (FAVV) szerda reggel megerősítette, hogy a kelet-flandriai Wieze csokoládégyárában nemrégiben kitört szalmonellafertőzés oka egy magyarországi szójalecitin-szállítmány volt, amelyet a zsír és a víz megkötésére használnak alapanyagként.
A cég belső vizsgálatának eredményét külső vizsgálat is igazolta. „Tájékoztattuk a magyar kormányt az ügyről, és most várhatóan vizsgálatot indítanak saját országukban” – mondta Helene Bonte, a FAVV szóvivője a The Brussels Times hírportálnak.
A FAVV az élelmiszerek és takarmányok európai sürgősségi riasztórendszerén (RASFF) keresztül értesítette Magyarországot.
A Barry Callebaut szóvivője, Korneel Warlop kifejtette, hogy ez a vizsgálati eredmény fontos lépés a szennyeződés végső felelősségének meghatározásában, és szerepet fog játszani annak meghatározásában, hogy ki fedezi az incidens pénzügyi következményeit.
Bonte hangsúlyozta, hogy az élelmiszer-ügynökséghez eddig beérkezett információk alapján a szennyezett szójalecitin-szállítmány a Barry Callebaut gyárára korlátozódik. „Nincs arra utaló jelünk, hogy más cégek is vásároltak volna belőle, vagy felhasználták volna a termékeikben” – mondta.
Hozzátette azt is, hogy továbbra sincs jele annak, hogy a szennyezett termékek bekerültek volna a belga élelmiszer-ellátásba, amit a vállalat a múlt héten meg is erősített. „A fogyasztóknak jelenleg nincs miért aggódniuk” – mondta Bonte. (MTI)
Magyar vállalkozás volt a beszállítója a szalmonella baktériummal szennyezett lecitin elnevezésű adalékanyagnak, ami eljutott a belgiumi csokoládégyárba – erősítette meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
Magyarországon a Nébih vizsgálatai megállapították, hogy az országból kiszállított lecitin tétel volt szalmonellával szennyezett. A lecitin közvetlen fogyasztásra nem kerül, mivel ez egy adalékanyag, ami a csokoládé gyártásához kell.
A hivatal tájékoztatása szerint az ügyben érintett vállalkozásnál soron kívüli ellenőrzést tartottak, amelyben vizsgálták a feldolgozás folyamatát, az üzemi dokumentációt, valamint széles körű hatósági mintavételre is sor került. A vállalkozás saját hatáskörében megtette a szükséges intézkedéseket, zárolta az üzemben található tételeket. A Nébihl kiemelte, hogy a nyomonkövetési vizsgálat alapján az érintett tételekből más vállalkozásokhoz nem történt kiszállítás. További tételek ellenőrzése folyamatban van.
A jelenlegi információk szerint a belga cég teljesen leállította a gyártását, és értesítette az ügyfeleit, hogy zárolják a június 25-én vagy azt követően gyártott csokoládétermékeket, amelyekből több országba is szállítottak. Így az egyetlen, ismert magyarországi címzetthez sem érkezett meg a termék, a szállítmányt útközben visszafordították – közölte a Nébih. Hozzátették: a szennyeződés eredetének vizsgálata a lecitint gyártó cégnél jelenleg is folyik. (MTI)
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.