Magyar beszállítóhoz vezet a belgiumi csokoládégyárban észlelt szalmonellafertőzés? – Update: igen

2022. 07. 06., 18:53

A világ legnagyobb csokoládégyárában, a belga-svájci Barry Callebaut csokoládégyártó cégnél nemrégiben kitört szalmonellafertőzés eredetét egy magyarországi szójalecitin-szállítmányra vezették vissza a belga The Brussels Times hírportál szerdai beszámolója szerint.

A hírportálon a múlt hónap végén jelent meg jelentés arról, hogy a belgiumi csokoládégyárban is azonosították azt a bélfertőzést okozó baktériumot, amely néhány hónappal korábban az olasz Ferrero csokoládégyár belgiumi telephelyén okozott szalmonellafertőzést, és ezzel több mint 300 megbetegedést Európa szerte.

Akkor a belga-svájci tulajdonú Barry Callebaut cég kelet-flandriai üzemében a június 25-e után gyártott összes csokoládékészítményt kivonták a forgalomból az illetékes hatóságok.

A The Brussels Times hírportál jelentése szerint a belga élelmiszerbiztonsági hivatal (FAVV) szerda reggel megerősítette, hogy a kelet-flandriai Wieze csokoládégyárában nemrégiben kitört szalmonellafertőzés oka egy magyarországi szójalecitin-szállítmány volt, amelyet a zsír és a víz megkötésére használnak alapanyagként.

A cég belső vizsgálatának eredményét külső vizsgálat is igazolta. „Tájékoztattuk a magyar kormányt az ügyről, és most várhatóan vizsgálatot indítanak saját országukban” – mondta Helene Bonte, a FAVV szóvivője a The Brussels Times hírportálnak.

A FAVV az élelmiszerek és takarmányok európai sürgősségi riasztórendszerén (RASFF) keresztül értesítette Magyarországot.

A Barry Callebaut szóvivője, Korneel Warlop kifejtette, hogy ez a vizsgálati eredmény fontos lépés a szennyeződés végső felelősségének meghatározásában, és szerepet fog játszani annak meghatározásában, hogy ki fedezi az incidens pénzügyi következményeit.

Bonte hangsúlyozta, hogy az élelmiszer-ügynökséghez eddig beérkezett információk alapján a szennyezett szójalecitin-szállítmány a Barry Callebaut gyárára korlátozódik. „Nincs arra utaló jelünk, hogy más cégek is vásároltak volna belőle, vagy felhasználták volna a termékeikben” – mondta.

Hozzátette azt is, hogy továbbra sincs jele annak, hogy a szennyezett termékek bekerültek volna a belga élelmiszer-ellátásba, amit a vállalat a múlt héten meg is erősített. „A fogyasztóknak jelenleg nincs miért aggódniuk” – mondta Bonte. (MTI)

Update: Magyarországról szállították a belgiumi csokoládégyárba a szalmonellával szennyezett adalékanyagot

Magyar vállalkozás volt a beszállítója a szalmonella baktériummal szennyezett lecitin elnevezésű adalékanyagnak, ami eljutott a belgiumi csokoládégyárba – erősítette meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Magyarországon a Nébih vizsgálatai megállapították, hogy az országból kiszállított lecitin tétel volt szalmonellával szennyezett. A lecitin közvetlen fogyasztásra nem kerül, mivel ez egy adalékanyag, ami a csokoládé gyártásához kell.

A hivatal tájékoztatása szerint az ügyben érintett vállalkozásnál soron kívüli ellenőrzést tartottak, amelyben vizsgálták a feldolgozás folyamatát, az üzemi dokumentációt, valamint széles körű hatósági mintavételre is sor került. A vállalkozás saját hatáskörében megtette a szükséges intézkedéseket, zárolta az üzemben található tételeket. A Nébihl kiemelte, hogy a nyomonkövetési vizsgálat alapján az érintett tételekből más vállalkozásokhoz nem történt kiszállítás. További tételek ellenőrzése folyamatban van.

A jelenlegi információk szerint a belga cég teljesen leállította a gyártását, és értesítette az ügyfeleit, hogy zárolják a június 25-én vagy azt követően gyártott csokoládétermékeket, amelyekből több országba is szállítottak. Így az egyetlen, ismert magyarországi címzetthez sem érkezett meg a termék, a szállítmányt útközben visszafordították – közölte a Nébih. Hozzátették: a szennyeződés eredetének vizsgálata a lecitint gyártó cégnél jelenleg is folyik. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 17., 15:10
Bár még közel félmillió társas vállalkozás működik Magyarországon, a májusi adatok szerint folytatódik a cégstruktúra átrendeződése. A mikrovállalkozások tűnnek el legnagyobb számban, miközben a nagyobb cégek pozíciója – ha lassan is – erősödik.
2025-06-17 18:05:00
A munkáltatók szívesen alkalmaznak teljesítménybért olyan munkakörök esetén, ahol a munkavállaló tevékenysége jól mérhető. A teljesítménybér egyben a munkavállaló eredményes munkavégzését ösztönző eszközként is funkcionálhat. Dr. Szabó Gergely ügyvéd összefoglalója.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS