Magyar beszállítóhoz vezet a belgiumi csokoládégyárban észlelt szalmonellafertőzés? – Update: igen

2022. 07. 06., 18:53

A világ legnagyobb csokoládégyárában, a belga-svájci Barry Callebaut csokoládégyártó cégnél nemrégiben kitört szalmonellafertőzés eredetét egy magyarországi szójalecitin-szállítmányra vezették vissza a belga The Brussels Times hírportál szerdai beszámolója szerint.

A hírportálon a múlt hónap végén jelent meg jelentés arról, hogy a belgiumi csokoládégyárban is azonosították azt a bélfertőzést okozó baktériumot, amely néhány hónappal korábban az olasz Ferrero csokoládégyár belgiumi telephelyén okozott szalmonellafertőzést, és ezzel több mint 300 megbetegedést Európa szerte.

Akkor a belga-svájci tulajdonú Barry Callebaut cég kelet-flandriai üzemében a június 25-e után gyártott összes csokoládékészítményt kivonták a forgalomból az illetékes hatóságok.

A The Brussels Times hírportál jelentése szerint a belga élelmiszerbiztonsági hivatal (FAVV) szerda reggel megerősítette, hogy a kelet-flandriai Wieze csokoládégyárában nemrégiben kitört szalmonellafertőzés oka egy magyarországi szójalecitin-szállítmány volt, amelyet a zsír és a víz megkötésére használnak alapanyagként.

A cég belső vizsgálatának eredményét külső vizsgálat is igazolta. „Tájékoztattuk a magyar kormányt az ügyről, és most várhatóan vizsgálatot indítanak saját országukban” – mondta Helene Bonte, a FAVV szóvivője a The Brussels Times hírportálnak.

A FAVV az élelmiszerek és takarmányok európai sürgősségi riasztórendszerén (RASFF) keresztül értesítette Magyarországot.

A Barry Callebaut szóvivője, Korneel Warlop kifejtette, hogy ez a vizsgálati eredmény fontos lépés a szennyeződés végső felelősségének meghatározásában, és szerepet fog játszani annak meghatározásában, hogy ki fedezi az incidens pénzügyi következményeit.

Bonte hangsúlyozta, hogy az élelmiszer-ügynökséghez eddig beérkezett információk alapján a szennyezett szójalecitin-szállítmány a Barry Callebaut gyárára korlátozódik. „Nincs arra utaló jelünk, hogy más cégek is vásároltak volna belőle, vagy felhasználták volna a termékeikben” – mondta.

Hozzátette azt is, hogy továbbra sincs jele annak, hogy a szennyezett termékek bekerültek volna a belga élelmiszer-ellátásba, amit a vállalat a múlt héten meg is erősített. „A fogyasztóknak jelenleg nincs miért aggódniuk” – mondta Bonte. (MTI)

Update: Magyarországról szállították a belgiumi csokoládégyárba a szalmonellával szennyezett adalékanyagot

Magyar vállalkozás volt a beszállítója a szalmonella baktériummal szennyezett lecitin elnevezésű adalékanyagnak, ami eljutott a belgiumi csokoládégyárba – erősítette meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Magyarországon a Nébih vizsgálatai megállapították, hogy az országból kiszállított lecitin tétel volt szalmonellával szennyezett. A lecitin közvetlen fogyasztásra nem kerül, mivel ez egy adalékanyag, ami a csokoládé gyártásához kell.

A hivatal tájékoztatása szerint az ügyben érintett vállalkozásnál soron kívüli ellenőrzést tartottak, amelyben vizsgálták a feldolgozás folyamatát, az üzemi dokumentációt, valamint széles körű hatósági mintavételre is sor került. A vállalkozás saját hatáskörében megtette a szükséges intézkedéseket, zárolta az üzemben található tételeket. A Nébihl kiemelte, hogy a nyomonkövetési vizsgálat alapján az érintett tételekből más vállalkozásokhoz nem történt kiszállítás. További tételek ellenőrzése folyamatban van.

A jelenlegi információk szerint a belga cég teljesen leállította a gyártását, és értesítette az ügyfeleit, hogy zárolják a június 25-én vagy azt követően gyártott csokoládétermékeket, amelyekből több országba is szállítottak. Így az egyetlen, ismert magyarországi címzetthez sem érkezett meg a termék, a szállítmányt útközben visszafordították – közölte a Nébih. Hozzátették: a szennyeződés eredetének vizsgálata a lecitint gyártó cégnél jelenleg is folyik. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS