Kriptovalutába fektette ügyfelei pénzét a Novis Biztosító

2019. 11. 11., 16:20

Szinte szerencsejátéknak tekinthető, ahogy a befektetési életbiztosítást kötő ügyfelek pénzét kriptovalutába fektette a szlovákiai Novis Biztosító, amely Magyarországon is árulja termékeit és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) múlt hét csütörtökön ideiglenesen felfüggesztette Sensum nevű életbiztosításának forgalmazását – mondta az MNB felügyeleti szóvivője.

  • Szinte szerencsejátéknak tekinthető, ahogy a befektetési életbiztosítást kötő ügyfelek pénzét kriptovalutába fektette a szlovákiai Novis Biztosító, amely Magyarországon is árulja termékeit és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) múlt hét csütörtökön ideiglenesen felfüggesztette Sensum nevű életbiztosításának forgalmazását – mondta az MNB felügyeleti szóvivője.

Binder István hozzátette: kriptovalutába fektetni rendkívül kockázatos dolog, márpedig egy befektetési életbiztosításnál az ügyfél viseli a kockázatot, míg a hagyományos életbiztosításoknál van egy valószínűleg alacsonyabb, de garantált kamat, amit a biztosító fizet az ügyfélnek.    

A jegybank hivatalból indított fogyasztóvédelmi vizsgálatot a cégnél, amely az eddigi adatok szerint nem a jogszabályban előírt számítási módszertannak megfelelően határozta meg a teljesköltség-mutatója értékét. Így az ügyfelek nem tudhatták például, hogy mekkora költséget számol fel a biztosító annál a terméknél, amit választottak.

Amennyiben viszont igazolja a Novis, hogy megfelelő a teljes-költségmutatója, esetleg újra forgalmazhatja ezt a terméket. Nem úgy, mint azt az öt biztosítását, amelyek forgalmazását tavaly júliusban függesztette fel az MNB, majd az idén véglegesen betiltotta, mivel a tájékoztatókban, hirdetményekben nem közölték egyértelműen, hogy ezekre a befektetési biztosításokra van-e tőke-, illetve hozamgarancia.

Problémásnak találta az MNB a Novisnál azt is, hogy az egyik magyarországi ügynökénél, a Quantis Consultingnál tulajdonosi átfedéseket talált a közvetítő és a biztosító között, ezzel a termékek ajánlásánál a részrehajlás esélye is fennállhatott – tette hozzá. Az ügynök több biztosító társaság akár egymással versengő termékét árulja, szerződéskötéskor pedig jó eséllyel a Novisét ajánlja, miközben az ügyfél azt hiheti, hogy több biztosító kínálatából választ.

Az MNB addig folytatja a vizsgálatokat, amíg el nem éri, hogy a magyar piacon csak olyan termékek legyenek, amelyekről egyértelmű és pontos tájékoztatást lehet kapni – hangsúlyozta Binder István. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS