A szakemberek szeptember végéig kutakodnak megtévesztő, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok után, elsősorban a környezetbarát, újrahasznosított termékeket árusító és csomagolásmentes boltokban, webáruházakban. Az országos ellenőrzéssorozatban főként élelmiszerek, ruházati és háztartási-vegyipari cikkek környezetkímélő, fenntartható jellegére vonatkozó állítások valóságtartalmát vizsgálják tájékoztatott csütörtökön az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
Egyre többen választják a környezettudatos életmódot, így folyamatosan nő a kereslet a bio- vagy organikus, újrahasznosított, csomagolásmentes termékek iránt. Ezzel a vállalkozások is tisztában vannak, ezért kereskedelmi kommunikációjukban egyre hangsúlyosabban jelennek meg a zöld állítások.
A cégek úgy igyekeznek vonzóbbá tenni termékeiket, hogy azokat környezetbarátnak vagy gyorsan lebomlónak titulálják, időnként valótlanul. Egy uniós felmérés szerint a tagállami fogyasztóvédelmi hatóságok ellenőrzései során az efféle állítások 42 százaléka bizonyult túlzónak, hamisnak vagy megtévesztőnek - ismertette a minisztérium közleménye.
Pedig a termékekre vonatkozó minden állításnak megalapozottnak kell lennie. Csak olyan tulajdonságaik hivatkozhatók a hirdetésekben, csomagoláson, amelyekkel tényleg rendelkeznek. A termék fenntartható előállítására enged következtetni, ha azon levelet, fát, folyót vagy a tiszta környezetre utaló más grafikát, fotót, illusztrációt helyeznek el. E képi megjelenítések is alkalmasak lehetnek a fogyasztók megtévesztésére. A vásárlók bizalmával még hajmeresztőbb módon élnek vissza a tanúsító szervezetek logóit jogosulatlanul használók.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által elrendelt vizsgálatban a hagyományos és online kereskedelemben is ellenőrzik a környezetvédelemmel kapcsolatos állításokat. Ha egy cég nem tudja hitelt érdemlően igazolni zöld állítása valóságtartalmát, a jogsértés súlyához igazodva akár több százmillió forintos bírság szabható ki rá tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt. A tárca várhatóan októberben összegzi az április végén megkezdett országos ellenőrzés tapasztalatait.
Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár elmondta: „az ITM a célzott ellenőrzések mellett a fogyasztóvédelmi szabályozásban is érvényesíti a fenntarthatósági szempontokat. A termék árához igazodó, akár két-három éves jótállási idő tartósabb cikkek gyártására, forgalmazására ösztönözhet, így csökkentve a hulladékok mennyiségét. Januártól a jótállási jegy digitális formában is kiadható, az előírt adattartalom szerepeltetése esetén kiváltható az elektronikus számlával. A garanciális ügyintézés papírmentesítése mellett a nyártól új termékkörökhöz is kötelező lesz használati útmutatót adni, amelyet elegendő egy internetes link megadásával elérhetővé tenni” – idézte az ITM. (MTI)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.