Kiderült, miért bírságolták meg 300 millióra a Ryanairt

2022. 08. 12., 18:17

Közzétették a Ryanairt 300 millió forintra bírságoló fogyasztóvédelmi határozatot. Az indoklásból kiderül, hogy a légitársaság azért kapott rekordösszegű büntetést, mert a hatóság szerint olyan extraprofitadót, a légitársaságok hozzájárulását hárította át az utasaira, amit nem is neki kell befizetnie.

A Fővárosi Kormányhivatal közzétette a fogyasztóvédelmi főosztálya által hozott határozatot, amiből kiderül, konkrétan milyen indokok alapján marasztalták el a Ryanairt, és szabtak ki rá 300 millió forint bírságot. A döntés indoklása irányadó lehet más cégek számára is abban, hogy a hatóság szerint mikor és hogyan nem lehet áthárítani az extraprofitadókként emlegetett új közterheket a repülővel külföldre utazókra – derül ki a Bank360.hu összefoglalójából.

Az extraprofitadók között bevezetett légitársaságok hozzájárulását a jogszabály szerint nem a légitársaságoknak kell befizetnie az államnak, ezért a Ryanair ezt az általános szerződési feltételeiben foglaltakra hivatkozva nem is háríthatja át az utasaira – így foglalható össze a kormányhivatal elmarasztaló határozatának indoklása.

A fogyasztóvédelmi eljárás azért indult a Ryanair ellen, mert a cég a július elejétől élő légitársaságok hozzájárulásának június eleji közzététele után arról értesítette az utasait, hogy azokra a foglalásokra, amelyek a jogszabály kihirdetése előtt történtek és június 30. utánra szóltak, beépíti az árba a 3900 forintos adót. Ha ezt az érintett utasok nem fogadták el, akkor törölték a foglalásukat, és a már befizetett árat visszatérítették nekik.

A Ryanair a fogyasztóvédelmi eljárásban azzal érvelt: jogszerű volt a 3900 forintos extraprofitadó utasokra hárítása ebben az esetben, mert a vásárlók által a foglalás előtt elfogadott általános szerződési feltételekben szerepelnek az alábbiak:

– „Önnek meg kell fizetnie minden kormányzati adót (beleértve, de nem kizárólagosan a légiforgalmi adót), amelyet a jegy ára tartalmazhat. A magasabb árú jegyeink általában tartalmazzák a kormányzati adókat, míg az alacsonyabb árú jegyek nem. Ha jegyének ára tartalmazza a kormányzati adókat, azt a foglaláskor az ár részletezésénél látni fogja”. 

– „…a kormányzati adók folyamatosan változnak és a foglalást követően is bevezethetők. Ha valamely kormányzati adó a foglalást követően kerül bevezetésre vagy annak összege nő, indulás előtt meg kell fizetni az új adót (vagy a különbözetet). De úgy is dönthet, hogy nem utazik és kéri a foglalási költség teljes visszatérítését.”

A kormányhivatal szerint azonban a Ryanair tévesen keltette azt a látszatot a vásárlóknak küldött tájékoztatásában, hogy a kormányrendelet alapján ő lenne az extraprofitadó alanya, azaz neki kellene megfizetnie a légitársaságok hozzájárulását, és ezért az ÁSZF-je alapján jogszerűen átháríthatja azt a 2022. július 1-jén vagy azt követően induló járatok utasaira.

A hatóság azt írja a döntésében: a kormányrendelet egyértelműen fogalmaz, amikor kimondja, hogy a földi kiszolgálást végző szervezet az extraprofitadó alanya, azaz a légitársaságok hozzájárulása megfizetésének kötelezettsége ezeket a vállalkozásokat terheli.

A hatóság határozata kimondja: a Ryanair ÁSZF-jében az szerepel, hogy a „jegyáraink nem tartalmazzák a külső felek által a szolgáltatásaink nyújtásáért (például repülőtéri és biztonsági, valamint karbantartási díjak) felszámított díjakat és költségeket. Az ezen szolgáltatásokért felszámított költségek minket terhelnek”. Márpedig a kormányhivatal álláspontja szerint ez azt jelenti, hogy a Ryanair az olyan „külső feleknél”, mint amilyen a magyarországi földi kiszolgáló partnere, felmerült költségeket kifejezetten átvállalja az utasaitól, tehát azt nem is háríthatja át rájuk jogszerűen.

A Bank360.hu szakértői szerint a kormányhivatal álláspontjából az következik, hogy hiába hívják ezt a közterhet légitársaságok hozzájárulásának, és hiába közölte azt a kormány a bevezetésekor, hogy ezt a légitársaságoknak kell megfizetniük, a Ryanair még akkor sem háríthatja át ezt az utasaira, ha vele a földi kiszolgáló cég megfizetteti.

A Ryanair már bejelentette, hogy megtámadja a döntést, így azt már a jogorvoslati eljárások tisztázhatják, hogy:

– a légitársaság az általa közvetetten megfizetett adót is átterhelheti-e az ÁSZF-je alapján az utasra?

– a földi kiszolgáló cég által az utasok után befizetendő, a légitársaságra áthárított adó olyan költségnek, díjnak minősül-e, amit a Ryanair az ÁSZF-je nem építhet be a jegyárakra?

A Bank360.hu arra hívja fel a figyelmet, hogy a mostani döntés és annak majdani jogorvoslati eljárásának eredménye irányadó lehet az extraprofitadóban érintett többi ágazat és társaság, például a bankok, biztosítók és távközlési vállalkozások, számára is. Nem lenne meglepő, ha ez alapján a cégek módosítanák az ÁSZF-jüket.

A Ryanair már az adó bevezetése után közölte, hogy ennek járatritkítások és -megszüntetések lehetnek a következményei. Ennek a megvalósulása lehet az, hogy csütörtökön kiderült: nyolc budapesti útvonalát megszünteti a cég.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 02., 14:30
A Z generáció tudatosan, de rendkívül élménycentrikusan költ – derül ki egy generációról készült átfogó kutatásból. A riport készítésében közreműködött a Diverzum, hazánk legnagyobb diákkedvezményeket kínáló platformja is, amelynek a partnerségi vezetőjével, Takács Péterrel beszélgettünk a Cégkassza Podcast legújabb adásában. A szakértő megosztotta gondolatait a Diverzum indulásáról, valamint a fiatalok fogyasztási szokásairól és digitális életmódjáról is.
2025. 06. 13., 12:05
A szezonálisan kiigazított adatok szerint az egy hónappal korábbihoz képest 1,8 százalékkal csökkent az ipai termelés volumene az Európai Unióban 2025. áprilisban, az egy évvel korábbit ugyanakkor így is meghaladta 0,6 százalékkal.
2025. 06. 12., 11:05
Májusban országos szinten 0,8 százalékkal nőttek a lakbérek áprilishoz képest, ugyanakkor a fővárosban enyhe csökkenés történt: Budapesten 0,2 százalékkal estek vissza az albérletárak. Éves összevetésben továbbra is drágulás látható: országosan 7,9 százalékkal, Budapesten pedig 7 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak az elmúlt egy év során – derül ki a KSH-ingatlan.com májusi lakbérindexéből.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS