ITM–GVH–MNB: megerősített együttműködés a fogyasztók védelméért

2021. 01. 22., 19:00

Megújította a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kiszűrését célzó együttműködési megállapodását az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A versenyhivatal és a jegybank emellett bővítette a társintézmény számára fontos működési folyamatok és tudásbázis megismerését koordináló együttműködési dokumentumát is.

Az ITM nevében Palkovics László miniszter, az MNB részéről Matolcsy György elnök, a GVH képviseletében pedig Rigó Csaba Balázs elnök írta alá Budapesten a három intézmény kibővített megállapodását a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok – pl. a megtévesztő vagy agresszív értékesítés – elleni összehangolt és hatékony együttműködésről.

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat esetén fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben az ITM szakmai irányítása alá tartozó kormányhivatalok járnak el. Az MNB az általa felügyelt pénzügyi intézmények jogsértő kereskedelmi gyakorlata esetén intézkedhet. A GVH pedig akkor léphet fel ilyen ügyekben, ha a jogsértő kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas.

A kibővült együttműködési dokumentum alapján a három intézmény rendszeresen egyeztet az egységes jogalkalmazásról, bemutatva a témával kapcsolatos fontosabb ügyeket is. A felek erősítik a kölcsönös előzetes kommunikációt a közérdekű igényérvényesítések, a nyilvánosság tájékoztatása kapcsán is.

A GVH és az MNB egyúttal bővítette kétoldalú együttműködési megállapodását is, amely a versenyhatóság részéről a pénzügyi szektorra vonatkozó piacelemzéseket, ágazati vizsgálatokat, panaszokat, bejelentéseket, versenyfelügyeleti eljárásokat, versenypártolást, versenykultúra-fejlesztést, a jegybank részéről pedig a versenyjogilag fontos engedélyezési, ellenőrzési, piacfelügyeleti és fogyasztóvédelmi eljárásokat öleli fel.

A még szélesebb együttműködés keretében a versenyhivatal és a jegybank vállalta, hogy a tudásmegosztás érdekében évente kétoldalú konzultációt szerveznek az általuk végzett adatmentési, adatbányászati és digitalizációs tevékenység bemutatására. A nemzetközi együttműködés kiszélesítése céljából az MNB egyezteti az Európai Felügyeleti Hatóságoknál képviselt, a pénzügyi piacokat érintő álláspontját a GVH-val, illetve a felek megosztják egymással a szakirodalomra, szakkönyvtári adatokra vonatkozó, a téma kapcsán lényeges információkat is.

Gazdasági Versenyhivatal, Innovációs és Technológiai Minisztérium, Magyar Nemzeti Bank

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS