Hibásan tájékoztatott a CIB Bank a befektetési költségekről

2021. 02. 10., 18:00

A jegybank 40 millió forint bírságot szabott ki a CIB Bankra hibás ügyféltájékoztatási és felügyeleti adatszolgáltatási hiányosságok miatt. Az MNB határidők tűzésével felszólította a bankot a jogszabályi kötelezettségei teljesítésére és a jogsértések megszüntetésére. A feltárt hiányosságok nem veszélyeztetik a hitelintézet biztonságos működését.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalból indított – több helyszíni ellenőrzést is magában foglaló – korlátozott, nem teljes körű átfogó vizsgálatot végzett a CIB Bank Zrt.-nél (CIB Bank) a 2017. január 1-jétől a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot áttekintve.

Az MNB megállapította, hogy a hitelintézet befektetési szolgáltatásai kapcsán 2018-ra vonatkozóan nagyságrendileg 20 ezer ügyfél részére hibás – például termékköltséget, nettó hozamot, egyes tranzakciós költségeket érintő – utólagos tájékoztatást küldött az abban található adatokat összeállító programjának pontatlan paraméterezései miatt.

E feltárt hiányosság kiemelt befektetővédelmi súlyára tekintettel az MNB már vizsgálata közben ideiglenes intézkedésként, határidő tűzésével végzésben szólította fel a bankot, hogy a valóságnak megfelelő, utólagos költségtájékoztatási kötelezettségének tegyen eleget érintett ügyfelei felé.

A vizsgálat problémaként azonosította azt is, hogy a bank ügyfelei a megbízások végrehajtásáról szóló teljesítési igazoláshoz csupán a bankfiókban juthattak hozzá. Így nem kaptak a jogszabályban meghatározott azonnali, lényegi tájékoztatást az ügyleteikről tartós adathordozón. Az MNB szabálytalanságokat tárt fel a hitelintézet felügyeleti adatszolgáltatásával kapcsolatban is.

Mindezekre, valamint néhány további, a fentieknél kisebb súlyú jogszabálysértésre figyelemmel a jegybank ma publikált határozatában - a különböző jogsértések kapcsán - 90-180 napos teljesítési határidő kitűzésével kötelezte a CIB Bankot, hogy a feltárt hiányosságokat szüntesse meg és erről rendkívüli adatszolgáltatás keretében (a vezető testületei által is megtárgyalt, jóváhagyott belső ellenőri jelentés megküldésével) számoljon be az MNB-nek. A jogsértések miatt az MNB összességében 40 millió forint felügyeleti bírságot is kiszabott a hitelintézetre.

A bírságösszeg meghatározásakor súlyosító körülménynek számított egyebek közt, hogy a feltárt hibás utólagos ügyféltájékoztatás az ügyfelek széles körét érintette és rendszerszintű hiányosságnak minősül. Enyhítő körülménynek minősült ugyanakkor, hogy a CIB Bank mindvégig együttműködő volt az eljárás során, illetve számos probléma esetén annak kijavítását már a vizsgálat során megkezdte, vagy ez irányú jövőbeni szándékáról biztosította az MNB-t. A banki vállalások teljesülését az MNB minden vizsgálatát követően kiemelt figyelemmel követi nyomon. (MNB)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS