Groupama Biztosító: jogsértések miatt 49,5 millió forint bírság

2021. 01. 12., 18:00

Az MNB összesen 49,5 millió forint bírságot szabott ki a Groupama Biztosítóra, egyebek közt a kgfb-állománykezelést, az IT-biztonságot, a javadalmazási politikát, a kockázatkezelési rendszert, illetve az ügyféltájékoztatást és a panaszkezelést érintő jogsértések miatt. A feltárt szabálytalanságok alapvetően nem befolyásolják a biztosító megbízható működését.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendszeres ellenőrzései keretében átfogó vizsgálatot folytatott a Groupama Biztosító Zrt.-nél (Groupama). A vizsgálat 2017 májusától a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintette át. Bár a jegybank több hiányosságot is feltárt, ezek alapvetően nem érintik a biztosító megbízható működését.

Mint az MNB feltárta, a biztosító a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítási állománykezelése során nem minden esetben tartotta be a kötvény előállítására és annak kiküldésére rendelkezésre álló határidőt. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosításai (kgfb) esetében emellett többször megsértette a kár- és kötvénynyilvántartó, illetve az üzembentartó felé fennálló tájékoztatási kötelezettségét.

A vizsgálat az ellenőrzött élet és nem-életbiztosítási termékek szerződési feltételeiben is több jogszabálysértést állapított meg, egyebek közt annak kapcsán, hogy a Groupama a szerződési feltételek egyoldalú módosítását lehetővé tevő alapos okokat nem kielégítő módon határozta meg.

Az informatikai terület vizsgálata során az MNB szabálytalanságként azonosította többek között, hogy a Groupama nem megfelelően végezte el a tesztkörnyezetben felhasznált adatok anonimizálását, illetve nem rendelkezik a rendszerbiztonsági kockázattal arányos vírus- és más rosszindulatú program elleni védelemmel.

Fogyasztóvédelmi problémának számított, hogy a biztosító több esetben hiányosan tájékoztatta az ügyfeleket egyebek közt a termékismertető egyes kötelező tartalmi elemével összefüggésben, a kgfb esetében pedig a díjfelszólító levelek bizonyos esetekben való megküldésének elmaradása, illetve a károsult kártérítési igényével összefüggő tájékoztatások hiányos volta vagy azok elmaradása volt megállapítható. Az MNB átfogó vizsgálatai keretében nagy hangsúlyt fektet a kárrendezés széles termékkörben történő vizsgálatára, melynek keretében a biztosító belső szabályozásával és a határidők számításával kapcsolatban javaslatokat fogalmazott meg vezetői levélben.

A Groupama emellett több alkalommal nem vett fel jegyzőkönyvet a szóbeli ügyfélpanaszokról, azokat a panasznyilvántartásában sem rögzítette, s hiányosságok merültek fel a telefonos panaszok kezelésénél is. Ugyancsak sérültek a panaszok teljes körű, határidőben történő megválaszolására, illetve a jogorvoslati tájékoztatásra vonatkozó jogszabályi előírások.

Mindezek alapján a jegybank ma publikált határozatában kötelezte a Groupamát a feltárt hiányosságok megszüntetésére. A Groupamának a legtöbb jogsértés kapcsán idén június végéig kell beszámolnia az MNB határozataiban előírt intézkedések teljesítéséről. A feltárt jogsértések miatt a jegybank 39,5 millió forint felügyeleti és 10 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot is kiszabott a biztosítóra.

A bírságösszeg meghatározásakor a jegybank figyelembe vette többek közt a biztosító által elkövetett jogszabálysértések viszonylagosan jelentős súlyát, illetve azok lehetséges hatásait. Enyhítő körülménynek számított ugyanakkor a biztosító együttműködő magatartása a jegybanki vizsgálat során, és az, hogy több kockázati kategóriában alacsony, vagy mérsékelt kockázatot azonosított az MNB.

MNB

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS