Erste Alapkezelő: jogsértő eljárás miatt közel 20 millió forint bírság

2021. 08. 02., 15:00

Az MNB 19,2 millió forint bírságot szabott ki az Erste Alapkezelő Zrt.-re az általa kezelt ingatlanalapokat érintő jogsértő eljárás miatt.

A Magyar Nemzeti Bank – helyszíni ellenőrzést is magában foglaló – célvizsgálatot folytatott az Erste Alapkezelő Zrt.-nél. A vizsgálat elsődlegesen arra irányult, hogy az Erste Alapkezelő tevékenysége során betartotta-e a jogszabályi rendelkezéseket és felügyeleti elvárásokat, kiemelten a nyilvános, nyílt végű ingatlanalapok befektetési jegyeinek forgalomba hozataláról szóló MNB ajánlásban rögzítetteket. Ez utóbbi ajánlást az MNB 2019-ben jelentette meg a nyilvános, nyílt végű ingatlanalapok biztonságát, folyamatos fizetőképességét, és végső soron a befektetői érdekek védelmét elősegítendő.

A célvizsgálat eredményeképpen az MNB feltárta, hogy az Erste Alapkezelő megsértette a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket azzal, hogy az általa kezelt ingatlanalapok tekintetében a forgalomban lévő befektetési jegyek mennyisége meghaladta a kezelési szabályzatban előírtakat.

A vizsgálat megállapítása szerint ez arra vezethető vissza, hogy az Erste Alapkezelő részéről nem állnak rendelkezésre azok a kontrollt biztosító folyamatok és eljárások, amelyek révén megfelelő módon figyelemmel tudná kísérni a forgalomban lévő befektetési jegyek aktuális mennyiségét, illetve kezelni tudná a maximális mérték elérését követően beérkezett vételi megbízásokat.

Mindezekre figyelemmel az MNB összesen 19,2 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki az Erste Alapkezelőre, felszólította a hiányosságok megszüntetésére, valamint a jogszabályszerű működést támogató intézkedések megtételére, továbbá ezek teljesítéséről rendkívüli adatszolgáltatásra kötelezte.

A bírságösszeg meghatározásakor súlyosító körülménynek számított többek között, hogy a feltárt hiányosság rendszerszintűnek minősül, a szabályszegéssel előidézett kockázat és az alapkezelő piaci részesedése is jelentős mértékű, továbbá, hogy a jogsértéssel az Erste Alapkezelő vagyoni előnyre tett szert. A megállapított hiányosság emellett az ügyfelek széles körét érintette, azonban a megállapított jogsértés a befektetések biztonságát nem veszélyeztette. Az MNB enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy az Erste Alapkezelő mindvégig együttműködő magatartást tanúsított. (MNB)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS