Egy év múlva bírságolható lesz a magyar vásárlók hátrányos megkülönböztetése

2021. 05. 28., 12:15

2022. május 28-án lép hatályba a kettős minőség szankcionálását lehetővé tevő törvényi előírás. Jövő nyártól tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt akár félmilliárd forint bírságot is kaphat a magyar vásárlóknak rosszabb árucikket kínáló multi. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) idei laborvizsgálatán ellenőrzött 120 termékpár mintegy harmadánál a külföldi változatban több volt a hatóanyag, vagy a csomagoláson bővebb a tájékoztatás.

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatként lesz szankcionálható 2022 május végétől a kettős minőség, azaz ha egy árut egy uniós tagállamban úgy forgalmaznak, hogy márkanevében, küllemében megegyezik egy másutt forgalmazott termékkel, összetételük vagy más jellemzőik azonban jelentősen eltérnek. Magyarország 2017-ben az elsők között kezdeményezett közös fellépést e káros gyakorlattal szemben. Az Országgyűlés a fogyasztóvédelmi törvény módosításával az átültetési határidő előtt egy évvel, tavaly decemberben építette be a nemzeti szabályozásba a kapcsolódó uniós irányelvben foglaltakat.

Véget vet tehát a magyar fogyasztók hátrányos megkülönböztetésének, hogy jövő nyártól szankcionálhatóvá válik a kettős minőség. A kiszabható bírság a gyártó árbevételének akár 5 százalékát is elérheti, multicégek esetében legfeljebb 500 millió forintos tétel lehet. A jogszerű és objektív tényezőkkel indokolható különbségekről a vásárlót tájékoztatni kell.

Az ITM akkreditált vegyipari laboratóriuma idén 420 különböző termékminta vizsgálatát végezte el. A Magyarországon kapható 120 féle háztartási-vegyipari és tisztálkodási-kozmetikai szert az Ausztriában, Németországban és Olaszországban árusított termékpárjaikkal hasonlították össze. Egyebek mellett mosó- és mosogatószerek, folttisztítók, fehérítők, öblítők, samponok, tusfürdők és folyékony szappanok címkéjét, csomagolását, összetevőit és mérhető hatóanyag-tartalmát vetették egybe a szakemberek. Az ITM és a fogyasztóvédelmi hatóság az élelmiszernek nem minősülő termékek kettős minőségét ellenőrzi. Az élelmiszerek esetében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal járhat el. 

Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár elmondta: „A bevizsgált 120 termékpár mintegy harmada, 41 árucikk esetében állapítható meg kettős minőség. 29 külföldi szer hatóanyag-tartalma magasabb volt, mint a magyar boltokban azonos néven kapható terméké. 24 esetben az okozta a hazai fogyasztók hátrányos megkülönböztetését, hogy az olasz, osztrák vagy német csomagoláson több információ szerepelt. Az összes ellenőrzött árucikk tizede mindkét szempontból eltérő minőségben vásárolható meg a nyugat-európai és a magyarországi üzletekben. 14 terméknél a forgalmazásban tapasztaltak kettős minőséget a szakemberek amiatt, hogy egy-egy termékcsalád jobb, nívósabb darabjait idehaza nem árusítják.” 

Az eltérő minőségű termékek neve a hatósági eljárás megindításával válik közölhetővé, amire szintén 2022 májusától lesz lehetőség. A törvény elfogadása és hatályba lépése közötti másfél éves felkészülési idő alatt a gyártók és a forgalmazók önkéntes intézkedésekkel tehetnek eleget a jogszabályi kötelezettségnek. A fogyasztóvédelem már most jelzi az érintett piaci szereplőknek, hogy a majdani bírságolás elkerülése érdekében hogyan változtassanak gyakorlatukon. (ITM)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS