Égő eredményt hozott az égősorok ellenőrzése

2022. 01. 14., 10:56

Több mint száz karácsonyi vásárban végeztek próbavásárlást, mindössze huszonegy árusnál találtak hiányosságot decemberi ellenőrzéssorozatukban a fogyasztóvédelmi szakemberek. A hagyományos és online üzletek nagyobb hibaszázalékkal dolgoztak az ünnepi időszakban, a kereskedők összesen több mint 2,5 millió forint bírság kiszabására szolgáltattak okot – ismertette pénteki közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

A fényfüzérek kifogásolási aránya háromnegyedes maradt, a világító műfenyők ezzel szemben jellemzően biztonságosak.

A fogyasztóvédelmi hatóság november végétől az év utolsó napjáig fokozottan ellenőrizte az állandó és alkalmi árusítóhelyeket, az advent és a szilveszter keresett termékeit. Az ITM által elrendelt és koordinált hagyományos akció ezúttal is a magyar családok nyugodt készülődését, békés ünnepre hangolódását szolgálta - olvasható a közleményben.

Főszabály szerint közterületi értékesítés keretében viszonylag szűkre szabott termékkör forgalmazható az újságtól a léggömbön át a fagylaltig, vattacukorig. E sorba tartozik néhány téli lélekmelegítő, a sült gesztenye vagy kolbász, hurka is. Húsvétkor, karácsonykor, szilveszterkor és a megelőző húsz napban az ünneppel összefüggő termékek, dísztárgyak, nemesfémből készült ékszerek is árusíthatók utcán.

A fogyasztóvédelem a részben a társhatóságokkal közös ellenőrzéseken kevésszer szembesült hiányosságokkal a karácsonyi vásárokban. A kormányhivatalok munkatársai országszerte 109 helyszínen fordultak meg. Huszonegy próbavásárlásnál tapasztalták, hogy az eladási vagy egységárat nem tüntette fel, a mérleg hitelességét nem tudta igazolni a kereskedő.

A szakemberek a fokozott ellenőrzés részeként a karácsonyi kitelepülések mellett több mint 650 állandó üzletet is felkerestek. Mintegy 200 kereskedelmi egységben tártak fel kisebb-nagyobb jogsértéseket, főként az egységár feltüntetésével kapcsolatban. A tapasztalatok szerint még mindig a napi cikkeket értékesítő boltok (pl. pékségek, hús-hentesáru vagy zöldség-gyümölcs üzletek, piacok) mulasztanak gyakrabban.

Gyengébb teljesítményükbe a gyorsabban cserélődő árukészlet is belejátszhat. Pozitív fejlemény, hogy az akciós árak jelölésének 2020-ban még 10 százalékos kifogásolási aránya tavaly megfeleződött. Az idén nyárra hatályba lépő szabálymódosítástól e területen további előrelépés várható - hangsúlyozta az ITM.

A karácsonyi fényfüzérek és más díszvilágítási eszközök laboratóriumi vizsgálattal megtámogatott szemléjét is december végével zárta le a hatóság. Összesen negyvenféle égősor, hópehely, csillag vagy rénszarvas formájú fényforrás közül harmincegy típus használata bizonyult kockázatosnak. Huszonöt produktum egyszerre áramütés- és tűzveszélyes, a biztonsági követelményeknek meg nem felelő árucikkeket kivonják a forgalomból. Harmincötezer fényfüzért már a vámhatáron feltartóztattak. A félidős összegzéshez képest újdonság, hogy a laborban tizenöt világító műfenyőt is próbára tettek, egyetlen egy nem vette az akadályt.

A termékellenőrzés részletes eredményei a Fogyasztóvédelmi portálról letölthető táblázatban böngészhetők. A kerülendő bóvli leginkább arról ismerhető fel, hogy nem szerepel rajta a gyártó és importáló neve vagy védjegye, azonosító jele, nincs típus- vagy modellszáma, hiányzik vagy nem megfelelő formájú a CE jelölés - közölték.

Keszthelyi Nikoletta, az ITM fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára kiemelte: az Innovációs és Technológiai Minisztérium egész évben állandó jelenléttel, rendszeres vizsgálatokkal védi a magyar vásárlókat. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, veszélyes termékek kiszűrése érdekében a fogyasztóvédelem 2022-ben is gondoskodik a már megszokott szezonális ellenőrzésekről. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS