Babaváró kölcsönök: csak kisebb hiányosságokat tárt fel az MNB

2021. 05. 31., 12:45

Nem tárt fel rendszerszintű hiányosságokat a Babaváró kölcsönnel kapcsolatos jogszabályi előírások ellenőrzése során az MNB. Az ellenőrzött hat hitelintézetnél feltárt hiányosságok többségét még a felügyeleti ellenőrzés ideje alatt kijavították, az előírt további kötelezettségeket pedig a megadott határidőkben folyamatosan teljesítik az érintett piaci szereplők.

A Babaváró kölcsönt 2019. július 1-jei megjelenése óta fokozott ügyfélérdeklődés övezi. E kölcsönforma népszerűségére, valamint a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) beérkező fogyasztói észrevételekre tekintettel a jegybank 2020-ban 6 hitelintézetnél – Erste Bank Hungary Zrt., Gránit Bank Zrt., Raiffeisen Bank Zrt., Sberbank Magyarország Zrt., OTP Bank Nyrt. és Takarékbank Zrt. – indított felügyeleti ellenőrzést a babaváró támogatásról szóló kormányrendeletben foglalt prudenciális és fogyasztóvédelmi rendelkezések betartásának áttekintése céljából.

Az MNB kiemelten tekintette át a Babaváró kölcsön igénylések során az ügyfelek részére átadott, megküldött dokumentumokat. Ellenőrizte emellett a hitelintézetek által betartandó folyósítási díjmentesség, a maximált futamidő, havi törlesztőrészlet és kamatmérték, valamint a – hitelbírálathoz szükséges valamennyi dokumentum rendelkezésre állásától számított – legfeljebb 10 munkanapos elbírálási idő betartását is.

A felügyeleti ellenőrzés egyaránt áttekintette a folyósított és elutasított ügyleteket is. Kiterjedt továbbá arra is, hogy a szerződési feltételek, hirdetmények, termékismertetők és belső folyamatok, szabályzatok a kormányrendeletben foglaltakkal összhangban vannak-e. A hitelintézeteknek a jogszabályi előírás szerint a hitelnyújtást követően biztosítaniuk kell a törlesztés szüneteltetésének lehetőségét, amelynek ellenőrzése ugyancsak a vizsgálat része volt.

Az MNB ellenőrzése során – néhány kisebb súlyú adminisztrációs hibából eredő hiányosság feltárása mellett – megállapította, hogy 2020-ban két pénzügyi intézmény nem, illetve csak részben teljesítette ügyfelei felé az éves, a fizetendő havi törlesztőrészlet összegéről szóló tájékoztatási kötelezettségét. Két hitelintézet esetében a jegybank azt is feltárta, hogy túllépték a rendelkezésükre álló maximális elbírálási időt.

Szintén két banknál az MNB megállapította, hogy egyes Babaváró kölcsönszerződéseikben az előírt kamatmaximumot meghaladó kamatot rögzítettek. A hitelintézetek többségénél a belső szabályozások vagy a szerződési feltételek, illetve a Babaváró kölcsönnel kapcsolatos tájékoztatási dokumentumok nem voltak összhangban a konstrukció kereteit meghatározó kormányrendeletben foglaltakkal. Így például egyes esetekben az adott hitelintézetek nem tudták igazolni a hiánypótlásról vagy az elutasításról szóló értesítő levél kiküldését.

A feltárt hiányosságok pótlására, illetve a szükséges korrekciók végrehajtására az MNB határidők kitűzésével hívta fel az érintett hitelintézeteket. Ezek teljesítését folyamatosan nyomon követi. (MNB)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS