Az MNB szerint jogosulatlanul nyújthatott kölcsönt egy cégpáros

2023. 08. 30., 21:22

Az MNB azonnali hatállyal megtiltotta a budapesti székhelyű Car Service Partner Kft.-nek és a prágai székhelyű Car Service Partner s.r.o.-nak, hogy Magyarországon jogosulatlanul, üzletszerűen hitelt és pénzkölcsönt nyújtsanak. A jegybank a társaságokkal szemben piacfelügyeleti eljárást folytat, a gyanú szerint ugyanis a társaságok több száz magánszemélynek és cégnek is nyújthattak kölcsönt kamat fejében.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalból – előzetes bejelentés nélküli helyszíni ellenőrzést is magába foglaló – piacfelügyeleti eljárást folytat a budapesti székhelyű Car Service Partner Kft. és a prágai székhelyű Car Service Partner s.r.o. tevékenységének áttekintésére. A cél annak megállapítása, hogy a társaságok végeznek-e üzletszerűen – a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Hpt.) szerint jegybanki engedélyhez kötött – hitel és pénzkölcsön nyújtása pénzügyi szolgáltatási tevékenységet – olvasható az MNB közleményében.

A rendelkezésre álló adatok szerint a társaságok a velük kapcsolatba került természetes és jogi személyek részére 2021 márciusát követően együttesen több mint 300 esetben több száz millió forintot meghaladó értékben nyújthattak kölcsönt. A Car Service Partner s.r.o. és a Car Service Partner Kft. használt személygépjárműveket vásárolnak természetes, illetve jogi személyektől, jellemzően a gépjármű piaci értéke alatti vételáron.

A megvásárolt gépjárművet aztán a tulajdonossá váló társaságok a korábbi eladó részére – mint üzembentartónak – használatra visszaadják. Ezzel egyidejűleg a megvásárolt gépjárműre a korábbi eladó javára határozatlan időtartamra visszavásárlási jogot kötnek ki és garantálják, hogy a társaságok a gépjárművet harmadik személy részére nem adják el, illetve nem terhelik meg.

A Car Service Partner s.r.o. és a Car Service Partner Kft. mindezek ellenértékeként havonta – jellemzően a személygépjármű becsült értéke kb. 5-10 százalékának megfelelő – „foglalási díjat” kér. Az MNB gyanúja szerint a „foglalási díj” valójában az eladóknak kölcsönként átadott pénz használatáért felszámított kamat funkcióját tölti be. Az eddigi adatok szerint ugyanis az MNB-nek oka van feltételezni, hogy a vizsgált társaságok valós gazdasági célja nem a gépjárművek tulajdonának megszerzése, hanem a szolgáltatásukat igénybe vevő természetes és jogi személyek finanszírozása, azaz ténylegesen kamat fejében hitel és pénzkölcsön nyújtása. A gépjármű ebben a konstrukcióban – a vizsgált társaságok által végzett finanszírozási tevékenység kockázatának csökkentése érdekében – egyfajta fedezetként szolgál.

A jogszabály szerint üzletszerű pénzügyi – így hitel és pénzkölcsönnyújtási – tevékenységet kizárólag jegybanki engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény végezhet. Az MNB nyilvántartásaiban azonban a Car Service Partner s.r.o. és a Car Service Partner Kft. nem szerepel, így jegybanki engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenység végzésére Magyarországon nem jogosultak.

Ma közzétett végzésében a jegybank ügyfélvédelmi okokból a piacfelügyeleti eljárás alá vont társaságoknak azonnali hatállyal megtiltotta, hogy bármely pénzügyi felügyeleti engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzenek. A most közzétett végzés semmilyen formában nem érinti a társaságok által már megkötött szerződésekhez kötődő teljesítési kötelezettséget.

Ezen túlmenően azonban az MNB végzése értelmében a vizsgált tevékenységükkel – ideértve annak az interneten vagy más módon történő ismertetését, hirdetését – az MNB vizsgálatának lezárultáig azonnali hatállyal fel kell hagyniuk.

Eddigi gyakorlatával összhangban az MNB már korábban közzétette a Car Service Partner s.r.o.-ra és a Car Service Partner Kft.-re vonatkozóan az ügyfeleknek szóló felhívását honlapjának Figyelmeztetések menüpontjában. Piacfelügyeleti eljárását lezáró döntését az MNB honlapján nyilvánosan közzéteszi.

Az MNB ismételten felhívja az ügyfelek figyelmét arra, hogy egy-egy szolgáltatás, termék igénybevétele előtt előzetesen mindig ellenőrizzék, hogy az adott szolgáltató rendelkezik-e pénzügyi tevékenység végzéséhez szükséges engedéllyel vagy regisztrációval, s így szerepel-e a jegybank Piaci szereplőket felsoroló nyilvántartásában. Az MNB ügyfélszolgálata, vidéki pénzügyi tanácsadó irodái, illetve honlapja minden szükséges tájékoztatást megadnak ennek kapcsán a szerződésük megkötése előtt érdeklődőknek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS