Első alkalommal vehették át az MNB Zöld Pénzügyek Díjakat az ökológiai lábnyom csökkentéséért legtöbbet tevő hitelintézeti, befektetési és biztosítási intézmények.
A leginkább környezettudatost pénzügyi szolgáltatók egy éven át jogosultak a cím viselésére és a Zöld Pénzügyek Díj logó használatára. A számos pályázat közül a meghirdetett kategóriákban az OTP Bank, a K&H Bank, a KÖBE, a Vertis és a Gránit Bank bizonyultak a legjobbaknak.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) idén februárban hirdette meg Zöld Programját a környezet megóvását célzó magyarországi pénzügyi szolgáltatások támogatása, illetve a piaci szereplők és saját ökológiai lábnyomának további csökkentése érdekében. A jegybank a program keretében több kategóriában, hagyományteremtő céllal, a piaci szereplők „zöldítésének” támogatására és a környezetvédelem ügyéért legtöbbet tett intézmények elismerésére Zöld Pénzügyek Díj néven alapított díjat.
A budapesti ünnepélyes díjátadó rendezvényen Matolcsy György jegybankelnök nyitóbeszédében az MNB fontos célkitűzésének nevezte a hosszú távú fenntartható gazdasági növekedés elősegítését. Hangsúlyozta, hogy „az ökológia fenntarthatóság Magyarország versenyképességének kulcseleme, amelyhez zöld közgazdasági gondolkodásra és megfelelő pénzügyi termékekre is szükség van”.
A Zöld Pénzügyek Díj bíráló bizottsága – valamennyi bírálati szempont figyelembevételével – 2019-ben a Zöld Bank Díjat a K&H Bank Zrt.-nek ítélte, amely az egyik legfontosabb napenergia-finanszírozó bank, s környezetirányítási rendszere is kiemelkedő. A Zöld Biztosító Díjat a KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület kapta, elsősorban a zöld szempontok biztosítási termékeiben való fokozott érvényesülése miatt. A Zöld Befektetési Szolgáltató Díjjal a Vertis Környezetvédelmi Pénzügyi Zrt. zöld tevékenységét ismerték el, amely – a klímabarát gazdaságra való átállás egyik kulcseszközének – a szén-dioxid kibocsátási egységek kereskedési piacának európai szinten is meghatározó szereplője. A Zöld Pénzügyi Innovátor Különdíjat a Gránit Bank Zrt. nyerte el, elsősorban a teljeskörű digitális működéséért, s a zöldenergia finanszírozásban betöltött szerepéért.
A pályázat összesített kategóriáját jelentő Zöld Pénzügyi Díjjal a bíráló bizottság az OTP Bank Nyrt.-t jutalmazta, amely a banki és befektetési szolgáltatásaiban egyaránt megjelenít zöld elemeket, s a fenntarthatósági szempontú kutatás, oktatás és szponzoráció területén is példaértékű szerepet tölt be.
A pályázatok értékelése azt mutatja, hogy a pénzügyi intézmények valamennyi szektorban kiemelkedő lépéseket tesznek saját ökológiai lábnyomuk csökkentésére, s termékeik egy részébe is beépülnek a környezettudatossági szempontok. Többségüknél számokban mérhetően mérséklődött az elmúlt években a károsanyag kibocsátás, az energiafelhasználás mértéke, s számos zöld megoldás bevezetésével is törekszenek a környezetbarát működésre.
A pályázatok értékelését, s a díjak odaítélését szakmai bíráló bizottság végezte a pályázati kiírás szempontjai alapján. A bizottság tagjai az MNB elnöke és felsővezetői, illetve a jegybank által felkért külső szaktekintélyek, így Csepreghy Nándor, a Kék Bolygó Alapítvány igazgatója; György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára; Józsa János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora; Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatósági igazgatóságának vezetője; Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora; Palkovics László, a Szent István Egyetem rektora; Szendrő Péter, a Szent István Egyetem rektor emeritusa; Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora, valamint Tóth Gergely, a Követ Egyesület főtitkára és a Kaposvári Egyetem tanára.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.