A Magyar Nemzeti Bank átfogó vizsgálata nyomán összesen 25 millió forint bírságot szabott ki a Duna Takarék Bank Zrt.-re egyebek közt a csalásmegelőzési rendszer, a projekthitelezési gyakorlat, a monitoring és behajtási tevékenység kapcsán feltárt – részben régebb óta fennálló, ismétlődő – problémák miatt. Hiányosságok merültek fel emellett az értékvesztés-képzésnél és az IT-területen is. A feltárt hibák ugyanakkor nem érintik a bank megbízható működését.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) átfogó vizsgálatot folytatott le a Duna Takarék Bank Zrt.-nél a 2019. október 1-jétől az ellenőrzés lezárásáig terjedő időszakra vonatkozóan. A felügyeleti hatóság a vállalatirányítás témakörében többek közt szabályozási hiányosságokat tárt fel a csalásmegelőzési rendszernél, illetve nem bizonyult megfelelőnek a hitelintézet szokatlan tranzakciókat szűrő felhő alapú monitoring rendszere sem. Hiányosságokat talált emellett az MNB a csalásgyanús esetek nyomon követésére szolgáló nyilvántartás vezetésénél is.
A hitelkockázat körében az ügyfélminősítés területén a projekt szegmenst érintő ügyfélminősítési modellt, valamint a projekthitelezési gyakorlatot és szabályozást érintően merültek fel kifogások. Ugyancsak nem volt teljes mértékben jogszerű a bank hitelbírálati folyamata és problémás ügykezelése, illetve a projektfinanszírozás terén annak szabályozása és az azzal kapcsolatos adatszolgáltatás. Mindezek mellett a bank monitoring folyamata során a projekt- és biztosítékmonitoring kapcsán szabályozási és gyakorlati hiányosságok is felmerültek.
Az MNB azt is megállapította, hogy a hitelintézet nem rendelkezik egységes dokumentációval értékvesztési modelljére vonatkozóan. Egyes pontokon hiányosnak minősült a várható veszteségek becslésén alapuló számviteli besorolási folyamat, illetve hibák merültek fel az ügyfelek esetleges nem teljesítővé válására vonatkozó (ún. PD) paraméterek kapcsán is a lakossági fedezett és fedezetlen, továbbá a vállalati hiteleknél.
Az informatika és információbiztonság kapcsán elmaradt egyes frissítések telepítése, illetve nem minden esetben kezelték megfelelően a felhasználói jogosultságokat. Kockázatot jelent emellett, hogy nem történt meg az online szerződéskötéseket biztosító videó rendszert érintő 2 éves felülvizsgálati kötelezettség teljesítése sem.
Mindezek nyomán az MNB a ma publikált határozatában 25 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki a bankra és 2023. március 31-i és június 30-i határidővel kötelezte a feltárt hiányosságok kijavítására, majd az egyes teljesítési határidőket negyedévvel követően a megtett intézkedésekről való – a bank vezető testületei által jóváhagyott – beszámolásra.
A bírságösszeg meghatározásakor súlyosbító körülménynek számított, hogy egyes jogsértések jelentős kockázatot hordoznak magukban, hiszen több probléma már a korábbi felügyeleti vizsgálatnál is felmerült. Enyhítő körülményként értékelte ugyanakkor az MNB, hogy a hitelintézet már a vizsgálat során több hiányosságot kiküszöbölt vagy jelezte az azokkal kapcsolatos javítási szándékát, illetve, hogy a feltárt jogszabálysértések nem voltak negatív hatással a bank ügyfeleire és a pénzpiac más szereplőire.
Magyar Nemzeti Bank
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.