Az MNB 25 millió forintra büntette a Duna Takarék Bankot

2022. 10. 25., 14:17

A Magyar Nemzeti Bank átfogó vizsgálata nyomán összesen 25 millió forint bírságot szabott ki a Duna Takarék Bank Zrt.-re egyebek közt a csalásmegelőzési rendszer, a projekthitelezési gyakorlat, a monitoring és behajtási tevékenység kapcsán feltárt – részben régebb óta fennálló, ismétlődő – problémák miatt. Hiányosságok merültek fel emellett az értékvesztés-képzésnél és az IT-területen is. A feltárt hibák ugyanakkor nem érintik a bank megbízható működését.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) átfogó vizsgálatot folytatott le a Duna Takarék Bank Zrt.-nél a 2019. október 1-jétől az ellenőrzés lezárásáig terjedő időszakra vonatkozóan. A felügyeleti hatóság a vállalatirányítás témakörében többek közt szabályozási hiányosságokat tárt fel a csalásmegelőzési rendszernél, illetve nem bizonyult megfelelőnek a hitelintézet szokatlan tranzakciókat szűrő felhő alapú monitoring rendszere sem. Hiányosságokat talált emellett az MNB a csalásgyanús esetek nyomon követésére szolgáló nyilvántartás vezetésénél is.

A hitelkockázat körében az ügyfélminősítés területén a projekt szegmenst érintő ügyfélminősítési modellt, valamint a projekthitelezési gyakorlatot és szabályozást érintően merültek fel kifogások. Ugyancsak nem volt teljes mértékben jogszerű a bank hitelbírálati folyamata és problémás ügykezelése, illetve a projektfinanszírozás terén annak szabályozása és az azzal kapcsolatos adatszolgáltatás. Mindezek mellett a bank monitoring folyamata során a projekt- és biztosítékmonitoring kapcsán szabályozási és gyakorlati hiányosságok is felmerültek.

Az MNB azt is megállapította, hogy a hitelintézet nem rendelkezik egységes dokumentációval értékvesztési modelljére vonatkozóan. Egyes pontokon hiányosnak minősült a várható veszteségek becslésén alapuló számviteli besorolási folyamat, illetve hibák merültek fel az ügyfelek esetleges nem teljesítővé válására vonatkozó (ún. PD) paraméterek kapcsán is a lakossági fedezett és fedezetlen, továbbá a vállalati hiteleknél.

Az informatika és információbiztonság kapcsán elmaradt egyes frissítések telepítése, illetve nem minden esetben kezelték megfelelően a felhasználói jogosultságokat. Kockázatot jelent emellett, hogy nem történt meg az online szerződéskötéseket biztosító videó rendszert érintő 2 éves felülvizsgálati kötelezettség teljesítése sem.

Mindezek nyomán az MNB a ma publikált határozatában 25 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki a bankra és 2023. március 31-i és június 30-i határidővel kötelezte a feltárt hiányosságok kijavítására, majd az egyes teljesítési határidőket negyedévvel követően a megtett intézkedésekről való – a bank vezető testületei által jóváhagyott – beszámolásra.

A bírságösszeg meghatározásakor súlyosbító körülménynek számított, hogy egyes jogsértések jelentős kockázatot hordoznak magukban, hiszen több probléma már a korábbi felügyeleti vizsgálatnál is felmerült. Enyhítő körülményként értékelte ugyanakkor az MNB, hogy a hitelintézet már a vizsgálat során több hiányosságot kiküszöbölt vagy jelezte az azokkal kapcsolatos javítási szándékát, illetve, hogy a feltárt jogszabálysértések nem voltak negatív hatással a bank ügyfeleire és a pénzpiac más szereplőire.

Magyar Nemzeti Bank

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 11. 12., 16:05
A fizikai munkavállalók megbízhatósága ma a magyar munkaerőpiac egyik legégetőbb kérdése – derül ki a Jobtain kutatásából, amely több mint száz HR-szakember és vezető részvételével készült. A válaszadók 88 százaléka a megbízhatóságot nevezte meg a legfontosabb kiválasztási szempontként, megelőzve a fizikai állóképességet (60 százalék) és a szakmai tapasztalatot (54 százalék).
2025-11-11 18:10:00
A Duna House adatai szerint októberben az értékesítési idők szinte minden szegmensben tovább rövidültek, miközben a kereslet az augusztusi rekord után fokozatosan csökkent. A piaci dinamika átalakulása mögött az Otthon Start Program áll, amely nemcsak új vevői rétegeket aktivált, hanem a tranzakciós folyamatokat is felgyorsította.
2025-11-11 11:10:00
A munkavállaló alapvető kötelezettsége, hogy a munkáját a munkáltatói utasítások szerint végezze. Felmerülhetnek azonban olyan helyzetek, amikor kérdésessé válik, hogy az utasítást a munkavállaló köteles-e követni. Milyen esetben tagadható meg a munkáltatói utasítás végrehajtása? Milyen következményekkel járhat, ha a munkavállaló megtagadja a teljesítést? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS