Az MNB 25 millió forintra büntette a Duna Takarék Bankot

2022. 10. 25., 14:17

A Magyar Nemzeti Bank átfogó vizsgálata nyomán összesen 25 millió forint bírságot szabott ki a Duna Takarék Bank Zrt.-re egyebek közt a csalásmegelőzési rendszer, a projekthitelezési gyakorlat, a monitoring és behajtási tevékenység kapcsán feltárt – részben régebb óta fennálló, ismétlődő – problémák miatt. Hiányosságok merültek fel emellett az értékvesztés-képzésnél és az IT-területen is. A feltárt hibák ugyanakkor nem érintik a bank megbízható működését.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) átfogó vizsgálatot folytatott le a Duna Takarék Bank Zrt.-nél a 2019. október 1-jétől az ellenőrzés lezárásáig terjedő időszakra vonatkozóan. A felügyeleti hatóság a vállalatirányítás témakörében többek közt szabályozási hiányosságokat tárt fel a csalásmegelőzési rendszernél, illetve nem bizonyult megfelelőnek a hitelintézet szokatlan tranzakciókat szűrő felhő alapú monitoring rendszere sem. Hiányosságokat talált emellett az MNB a csalásgyanús esetek nyomon követésére szolgáló nyilvántartás vezetésénél is.

A hitelkockázat körében az ügyfélminősítés területén a projekt szegmenst érintő ügyfélminősítési modellt, valamint a projekthitelezési gyakorlatot és szabályozást érintően merültek fel kifogások. Ugyancsak nem volt teljes mértékben jogszerű a bank hitelbírálati folyamata és problémás ügykezelése, illetve a projektfinanszírozás terén annak szabályozása és az azzal kapcsolatos adatszolgáltatás. Mindezek mellett a bank monitoring folyamata során a projekt- és biztosítékmonitoring kapcsán szabályozási és gyakorlati hiányosságok is felmerültek.

Az MNB azt is megállapította, hogy a hitelintézet nem rendelkezik egységes dokumentációval értékvesztési modelljére vonatkozóan. Egyes pontokon hiányosnak minősült a várható veszteségek becslésén alapuló számviteli besorolási folyamat, illetve hibák merültek fel az ügyfelek esetleges nem teljesítővé válására vonatkozó (ún. PD) paraméterek kapcsán is a lakossági fedezett és fedezetlen, továbbá a vállalati hiteleknél.

Az informatika és információbiztonság kapcsán elmaradt egyes frissítések telepítése, illetve nem minden esetben kezelték megfelelően a felhasználói jogosultságokat. Kockázatot jelent emellett, hogy nem történt meg az online szerződéskötéseket biztosító videó rendszert érintő 2 éves felülvizsgálati kötelezettség teljesítése sem.

Mindezek nyomán az MNB a ma publikált határozatában 25 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki a bankra és 2023. március 31-i és június 30-i határidővel kötelezte a feltárt hiányosságok kijavítására, majd az egyes teljesítési határidőket negyedévvel követően a megtett intézkedésekről való – a bank vezető testületei által jóváhagyott – beszámolásra.

A bírságösszeg meghatározásakor súlyosbító körülménynek számított, hogy egyes jogsértések jelentős kockázatot hordoznak magukban, hiszen több probléma már a korábbi felügyeleti vizsgálatnál is felmerült. Enyhítő körülményként értékelte ugyanakkor az MNB, hogy a hitelintézet már a vizsgálat során több hiányosságot kiküszöbölt vagy jelezte az azokkal kapcsolatos javítási szándékát, illetve, hogy a feltárt jogszabálysértések nem voltak negatív hatással a bank ügyfeleire és a pénzpiac más szereplőire.

Magyar Nemzeti Bank

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS