Az európai hatóság után az MNB korlátozza tovább a CFD-k forgalmazását

2019. 08. 02., 15:03

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) augusztus 2-án közzétett termékintervenciós határozataiban korlátozta a különbözetre vonatkozó pénzügyi megállapodások (CFD) lakossági ügyfeleknek történő értékesítését négy hazai befektetési vállalkozás és egy hitelintézet – a Concorde Értékpapír Zrt., az Erste Befektetési Zrt., az eBrókerház Befektetési Zrt., az Equilor Befektetési Zrt., és az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. – számára.

Az MNB a többi uniós tagállami felügyelet gyakorlatának, illetve az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) elvárásának figyelembevételével az ESMA termékintervenciós döntésével megegyező tartalmú korlátozásokat vezetett be, amelynek elemei a következők:

  • Az érintett szolgáltatók kötelesek a lakossági ügyfeleiktől – a mögöttes eszköz típusához igazodó, különböző mértékű – kezdeti fedezetet (margin) megkövetelni. A marginkövetelmények alapján a különböző mögöttes eszközű CFD-k legfeljebb 30-szoros tőkeáttétellel lesznek továbbra is elérhetőek ezen ügyfélkörnek.
  • Az érintett lakossági ügyfelek védelme érdekében a piaci szereplők automatikus biztosítékzárási védelemre kötelezettek. Eszerint, ha a CFD kereskedési számla összege és az ahhoz kötődő összes nyitott CFD-pozíció nem realizált nettó nyeresége az azokhoz tartozó teljes kezdeti fedezet fele alá csökken, akkor egy vagy több CFD-pozíciót zárni kell, mégpedig az ügyfélnek legkedvezőbb módon.
  • A negatív számlaegyenleg elleni védelem érdekében előírás az is, hogy az ügyfél CFD-ügyletekkel összefüggő összes kötelezettsége nem haladhatja meg az ügyfél tőkéjének a CFD kereskedési számlán adott pillanatban meglévő összegét, ezzel egy felső limitet biztosítva a potenciális veszteségnek.
  • A piaci szereplők nem tehetnek közzé a CFD-kkel való kereskedéséhez kötődő marketing célú információkat, kivéve, ha az tartalmazza az MNB által előírt standardizált kockázati figyelmeztetést, ami bemutatja a veszteséges ügyfélszámlák arányát is. A szolgáltatók továbbá nem ösztönözhetik a kereskedést lakossági ügyfeleik részére nyújtott bónuszokkal, illetve más pénzügyi vagy nem pénzügyi juttatással sem.

Az ESMA a pénzügyi eszközök piacáról szóló uniós rendelet (MiFIR) előírása alapján a CFD-k kapcsán 2018. augusztus 1-jétől, a bináris opciók vonatkozásában pedig tavaly július 2-ától termékintervenciós döntéseket hozott. Ennek keretében betiltotta a bináris opciók lakossági ügyfélkörben való hirdetését, forgalmazását és értékesítését és korlátozta a CFD-k forgalmazását. Az ESMA e döntéseit (kisebb módosításokkal) többször is meghosszabbította, a CFD-ket érintő korlátozás így 2019. július 31-ig, a bináris opciókra vonatkozó tiltás 2019. június 30-ig maradt érvényben az Európai Unió, így Magyarország területén is.

Az MNB mostani határozatai azért szükségesek, mert az egységes uniós termékintervenciós korlátozás megszűntével annak helyébe Európa-szerte nemzeti felügyeleti intézkedések léptek, lépnek. Az ESMA és más nemzeti felügyeleti hatóságok által a bináris opciók kapcsán azonosított kockázatok Magyarországon kisebb mértékben jelennek meg. Az ESMA termékintervenciója előtt ezek ugyanis csak két intézménynél voltak elérhetők lakossági ügyfelek számára, s ezeknél mind a forgalom, mind az érintett ügyfélszám rendkívüli alacsony volt.

Szem előtt tartva az ESMA véleményét is, amely szerint minden tagállamban az ESMA általi termékintervenció hatásával megegyező vagy annál szigorúbb intézkedést kell bevezetni, az MNB az említett okokra tekintettel jelenleg nem lát indokoltnak ezen termékkörre vonatkozó termékintervenciót. A jegybank ugyanakkor folyamatosan nyomon követi a bináris opciók piacát és indokolt esetben megteszi a szükséges intézkedéseket.

A CFD-k magyarországi piaca mind forgalom, mind ügyfélszám tekintetében jelentősen meghaladja a bináris opciók piacának méretét. Az ESMA véleménye szerint a CFD-k esetén is legalább az ESMA általi termékintervenciónak megfelelő vagy annál szigorúbb korlátozó rendelkezéseket kell bevezetni minden tagállamban, amelyek az adott tagállam területén – mind az adott tagállami hatóság által felügyelt intézményekre, mind az abban az országban jelen lévő határon átnyúló szolgáltatókra kiterjedően – egységesen vonatkoznak a CFD-k lakossági ügyfelek részére történő értékesítésére.

Az MNB az általa felügyelt, érintett piaci szereplők vonatkozásában él termékintervenciós intézkedéssel, tekintettel arra, hogy a külföldi illetékes nemzeti felügyeletek termékintervenciós intézkedései az általuk felügyelt intézmények határon átnyúló szolgáltatásaira is kiterjednek. Ily módon a magyar lakossági ügyfelek számára az Európai Unió tagállamainak többségében székhellyel rendelkező intézmények ügyfeleiként is biztosítottak a termékintervenció nyújtotta befektetővédelmi előnyök. (MNB)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS