Átvizsgálja a környezetvédelmi reklámüzeneteket a GVH

2022. 11. 23., 14:16

A Gazdasági Versenyhivatal piacelemzés keretében alkot képet arról, milyen eltérések tapasztalhatók a különféle környezetvédelmi (ún. zöld) reklámüzenetek valós tartalma és azok fogyasztói értelmezése között. A GVH célja, hogy jogalkotói szempontokat adjon egy egységes állítás- és jelölésrendszer bevezetéséhez, amellyel erősödhet a fogyasztók bizalma.

A klímaváltozás káros hatásainak mérséklése, a fenntartható gazdaság és életmód elérése létkérdés a társadalom jövője szempontjából. Az állami szintű intézkedések mellett a fogyasztói tudatosság szerepe is kiemelkedő, hiszen hatással van az energiafelhasználásra, a hulladéktermelésre, a szén-dioxid-kibocsátásra és a földhasználatra is. Bár egy-egy fogyasztó döntésének hatása önmagában elenyésző, a Föld nyolcmilliárdos népességének összesített hatása óriási.

A megfontolt és helyes fogyasztói döntésekhez hiteles információkra van szükség. A fogyasztóvédelmi jogkörrel rendelkező versenyhatóságok (így az EU-ban Magyarország mellett Belgium, Bulgária, Dánia, Finnország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Málta, Németország és Olaszország versenyhivatalai) ezért kiemelt figyelemmel kísérik a vállalati kommunikációkban megjelenő ún. zöld állításokat, mivel a tisztességtelenül eljáró vállalkozások állításai és logói érdemben tudják befolyásolni a fogyasztók ügyleti döntéseit, így torzíthatják a piaci versenyt.

A probléma hazánkban is jelen van, azonban megfigyelhetők pozitív vállalati törekvések is, amelyek a tisztességes zöld kommunikációra, illetve a reklámüzenetek és fogyasztói értelmezésük szinkronba hozására irányulnak. A vállalati oldalon elindult folyamatok erősítése kiemelt fontosságú a GVH részéről, ezért a hatóság úgy döntött: piacelemzést indít a környezetvédelemre alapuló (ún. zöld) reklámállítások kialakításának és fogyasztói értelmezésének feltérképezésére.

A várhatóan 2023 nyarán lezáruló vizsgálat során a nemzeti versenyhatóság feltárja, hogy a vállalkozások jelenleg milyen jellemző jelöléseket és állításokat alkalmaznak a zöld reklámüzeneteikben, ezek pedig hogyan hatnak a fogyasztói percepcióra és a vásárlási hajlandóságra. A GVH célja, hogy az eljárás lezárásakor felvázolhassa, milyen tényezőkre érdemes a jogalkotónak figyelnie egy igazolható, ellenőrizhető, a fogyasztó számára hiteles állítás- és jelölésrendszer kialakításakor (vagy a meglévő rendszerek finomhangolásakor). (GVH Sajtóiroda)

A piacelemzésről szóló hirdetmény a GVH honlapján olvasható.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS