Ál-őstermelők bánták a Nébih zöldség-gyümölcs ellenőrzését a budapesti piacokon

2020. 07. 15., 13:45

A 16 legnagyobb budapesti piacon 271 kereskedőt és őstermelőt ellenőriztek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei, a kisebb hibák miatt 110 figyelmeztetést, a súlyosabbakért 20 esetben bírságot szabtak ki, együttesen 2,5 millió forint értékben, 15 termelőnél pedig az őstermelői igazolvány bevonását kezdeményezte a hatóság.

A Nébih szerdai közleménye szerint az elmúlt fél évben lezajlott ellenőrzéssorozat során a zöldség-gyümölcs forgalmazás követelményeinek betartását, valamint az őstermelők „valódiságát” vizsgálták a hivatal szakellenőrei.

A tapasztalatok szerint általános probléma a kötelező jelölések, például a származási ország, a minőségi osztály, a fajta hiányos feltüntetése. Jellemző, hogy a magyar áruknál kiírják a származást, akár még a termőtájat is, az import termékek esetében azonban már elmarad a kötelező tájékoztatás.

Az ellenőrzéssorozat másik kiemelt területe az ál-őstermelők kiszűrése volt. Az őstermelői termékekkel szemben nagy a vásárlói bizalom, emiatt fontos, hogy a hatósági ellenőrzések során a szakemberek kiszűrjék azokat a kereskedőket, akik a termelői asztalokon kínálják nem saját termesztésű, hanem vásárolt áruikat - hangsúlyozta az élelmiszerlánc-biztonsági hivatal.

A Nébih ellenőrei az őstermelők esetében a termelés helyszínén is ellenőrzést tartottak. Ennek során kiderült, hogy egyes termelők valójában egyáltalán nem termelnek, vagy csak részben termelnek és kínálatukat vásárolt termékekkel egészítik ki.

A piacok infrastruktúrája megfelelő, általánosságban tiszták, jól megközelíthetőek. Nyitva tartásuk azonban már nem ideális, általában 16 órakor bezárnak, így hét közben a kötött munkaidőben dolgozók számára nehezen elérhető a piacok kínálata - közölte az akció tapasztalatai alapján a Nébih. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS