A Versenyhivatal már csak kisebb hiányosságokat talált a Tescónál

2023. 08. 17., 12:22

A Gazdasági Versenyhivatal a vállalási határidők lejártával ellenőrizte a Tesco online bevásárlórendszerével, illetve webáruházával kapcsolatos kötelezettségvállalásait. A vizsgálat alapján az előírtak alapvetően teljesültek, komoly segítséget és biztonságot nyújtva a fogyasztóknak a koronavírus-járvány idején. A GVH a kötelezettségek teljesítésének kisebb mértékű hiányosságaiért azonban 7 millió forintos bírságot szabott ki az áruházláncra, amely részben elismerte a jogsértést.

2020 őszén, a koronavírus-járvány második hullámában egész Európában nem állt rendelkezésre kifejlesztett oltóanyag, ezért újabb járványügyi szigorítás következett. Ebben a „bezárkózási időszakban” fogadta el a GVH a Tesco áruházlánc üzemeltetőinek korrekciós kötelezettségvállalásait, miután a cég a vevőit megtévesztve nem tájékoztatott előre arról, hogy honlapján csupán online bevásárlási szolgáltatást nyújt, nem pedig – a mindenki által megszokott, szigorúbb jogi szabályozású – webáruházit.

Az eljárás eredményeként a Tesco vállalta, hogy nem csupán korrigálja a hiányosságokat, de ezzel párhuzamosan valódi, immár országosan elérhető webáruházat fejleszt ki. Az élelmiszer-kiszállítás lehetőségeinek bővülése hatékony segítséget jelentett a lakosság számára az érintkezések minimalizálását megkívánó járványügyi helyzetben.

A kötelezettség-csomag utolsó határidejének lejártával a GVH szakértői utóvizsgálat keretében értékelték az előírtak végrehajtását. A vizsgálat alapján a Tesco megfelelően végrehajtotta a vállalások lényegét: létrehozott és a vállalt ideig (sőt, azt meghaladóan) fenntartott egy minden hazai vásárló számára elérhető webáruházat, a határozatban előírt kínálattal, amelyet a szolgáltatások különbségeit hangsúlyosan bemutató kommunikációval népszerűsített. A GVH eljáró versenytanácsa tehát megállapította, hogy a Tesco alapvetően összhangba hozta magatartását az alkalmazandó jogszabályi rendelkezésekkel, a kötelezettségvállalása és így a közérdek hatékony védelmének biztosítása döntően megvalósult. Kiderült azonban az is, hogy a vállalások nem teljesültek maradéktalanul.

A cég ugyanis a kezdeti (online bevásárlási) szolgáltatásainak fejlesztésekor a vállaltakkal ellentétben nem az eredetileg rendelt, illetve a helyettesítőként kiszállított termékek egységáráról, hanem azok darabáráról tájékoztatta a fogyasztókat. Ez az eltérő kiszerelések miatt megnehezíthette a termékek összehasonlítását, így annak eldöntését, hogy megfelel-e számukra a helyettesítő áru. A Tesco emellett elmulasztotta egyes igazolási kötelezettségek határidejét a GVH felé – amely akkor is mulasztásnak minősül, ha az utóvizsgálat során pótolt adatokból megállapítható volt, hogy egyébként megfelelő teljesítést igazoltak volna.

A GVH Versenytanácsa – lévén, hogy a 407 millió forintos minimum-értékű kötelezettségvállalások lényegi elemei teljes egészben teljesültek – a kisebb súlyú mulasztásokért 7 millió forintos bírságot szabott ki a TESCO-GLOBAL Áruházak Zrt.-re. A hatóság tekintettel többek között arra, hogy a cég az utóvizsgálat során feltétel nélkül elismerte a mulasztások egy részét. (GVH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS