A Spar levette a polcról, a gyártó nem érti

2020. 12. 28., 17:00

Gyártója szerint nem jelent egészségügyi kockázatot az üzletekből visszahívott darált mák elfogyasztása, a termékben ugyanis határérték alatti mennyiségben találhatók nem engedélyezett növényvédő szer maradványok.

A Gilan Trading által gyártott darált mákot (14.03.2021 minőségmegőrzési idejű, LOT: L01) a Spar december 19-én vette le a polcairól hatósági kötelezésre hivatkozva. Az áruházlánc honlapján közölte, hogy a terméket visszahozatal esetén visszavásárolja, a vételárát visszatéríti.

A Gilan Trading hétfőn közleményt juttatott el az MTI-hez, amelyben hangsúlyozza, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által kifogásolt 200 grammos Kalifa darált mák elfogyasztása nem jelenthet egészségügyi kockázatot. A gyártó közleményében kifejtette: a visszahívás oka az volt, hogy a Nébih ellenőrzésekor a vizsgált zacskóban a mák növénykultúrában nem engedélyezett növényvédő szer maradványt talált. A szermaradvány mennyisége azonban – szögezték le – egészségügyi határérték alatt volt.

A Gilan Trading ismertette: a mák beszállítójával, a magyar termelővel évtizedes szakmai kapcsolatban állnak. A termelő permetezési naplójában nem szerepelt a kifogásolt szer, azt állításuk szerint nem is használják. A szermaradvány feltehetőleg egy szomszédos kultúra (például gabona, amelynél ez a szer engedélyezett) permetezése során kerülhetett a mákba. A talált mennyiség a gyártó szerint ezért is volt alacsony, bőven a megszabott egészségügyi határérték alatt – mutattak rá.

A Gilan Trading állítása szerint a mákot korábban - mint minden esetben - akkreditált laboratóriumban vizsgáltatta be, és az úgynevezett peszticid vizsgálat nem mutatott ki a szóban forgó szerre mérhető mennyiséget, ezért a szakvélemény szerint forgalomképesnek nyilvánították. Erről a dokumentációt a gyártó a hatóságnak el is juttatta.

A cég közleményében megjegyezte, hogy azokra a 200 grammos darált mák termékekre, amelyeken nem a 2021.03.14. lejárati dátum és az L01 LOT szám szerepel, nem vonatkozik a visszahívás. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS