„A magyar emberek 2023-ban is számíthatnak a Gazdasági Versenyhivatalra”

2023. 04. 04., 16:13

Az Országgyűlés Gazdasági bizottsága elfogadta a nemzeti versenyhatóság 2022. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazásával összefüggő tapasztalatairól szóló beszámolóját. Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke az ülésen hangsúlyozta: a magyar emberek 2023-ban is számíthatnak a Gazdasági Versenyhivatalra.

Összesen 2 milliárd forint fogyasztói jóvátételt ért el, valamint mintegy 3,7 milliárd forint bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal 2022-ben. A nemzeti versenyhatóság tavaly 101 vállalkozást vont eljárás alá, ebből 57-et bírságolt meg, amelyek közül csak 5 élt a jogorvoslat lehetőségével, ami a GVH új, az együttműködésre törekvő stratégiájának eredménye.

A Gazdasági bizottság április 4-i ülésén elfogadott beszámoló alapján a hatóság a versenyfelügyeleti bírságok 80 százalékát versenykorlátozó megállapodások miatt szabta ki, amelynek túlnyomó részét tették ki a legsúlyosabb, kartell típusú jogsértések.

A hatóság emellett – nemzetközi módszerek alapján – ismételten elemezte a versenyt védő tevékenységének hatásait. Az óvatos kalkuláció alapján az elmúlt öt évben feltárt versenykorlátozó megállapodások, erőfölényes visszaélések, valamint versenyellenes fúziók káros hatásainak megakadályozása összesen 55 milliárd 412 millió forintos hasznot hozott Magyarország polgárainak.

Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke elmondta: a versenyhivatal több gyorsított ágazati vizsgálatot folytat az élelmiszerágazatban az élelmiszerinfláció mögött rejlő – a versenyjogot érintő – okok részletes feltárása érdekében. Továbbá már dolgozik az a munkacsoport, amelynek célja egy online árfigyelő adatbázis létrehozása.

A GVH 2022. évi beszámolója teljes terjedelmében a hivatal honlapján érhető el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS