Fogyasztóvédelmi ellenőrzések: a kézfertőtlenítő hiánya a leggyakoribb hiba

2021. 04. 27., 18:15

A fogyasztóvédelem az elmúlt két hétben több mint 1500 boltot ellenőrzött, és jó tapasztalataik voltak: a legtöbben maradéktalanul betartják a védelmi szabályokat, ahol pedig hiányosságot tártak fel, ott szinte azonnal orvosolta a problémát az üzlet – jelentette be Schanda Tamás.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese kifejtette: az ország fokozatos újraindítása – amelyet az tesz lehetővé, hogy jól haladunk az oltási programmal – mindannyiunk érdeke, de az alapvető védelmi intézkedéseket továbbra is be kell tartani.

„Magyarországon nemzetközi összevetésben is kiemelkedő tempóban halad az oltás, ezért fokozatosan, lépésenként újraindíthatjuk az országot. Az első azonban továbbra is az élet és az egészség védelme, ezért fontos, hogy mindenki betartsa az előírásokat. Most a fogyasztóvédelem munkatársai is ellenőrzik azt, hogy az üzletek betartják-e a szabályokat” – mondta el Schanda Tamás.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese bejelentette: a szakemberek az elmúlt két hétben összesen 1565 kereskedelmi egységben jártak. „Jók a kollégák tapasztalatai: a boltok túlnyomó többsége eleve jelesre vizsgázott, betartott minden szabályt. Mindössze 213 üzlet esetében találtak problémákat, azonban ezeknek a 91 százalékában már az ellenőrzés ideje alatt, vagy közvetlenül utána orvosolták a hibát” – fejtette ki Schanda Tamás. Hozzátette: a leggyakoribb gond az, hogy nincs kihelyezve kézfertőtlenítő a vásárlóknak, ez 125 helyszínen fordult elő. 99 kereskedelmi egység nem tájékoztatta a bejáratnál az embereket arról, hogy egyszerre hányan lehetnek bent. A fogyasztóvédelmi eljárásokat lezáró 13 határozat kötelezte a hibák javítására az üzleteket, bírságot mostanáig nem kellett kiszabni, öt eljárás még folyamatban van. (ITM)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS