A GVH is jóváhagyta a Metának adott európai zöld jelzést

2022. 02. 07., 19:08

Az Európai Bizottság feltételek előírása mellett járult hozzá, hogy a Facebookot is üzemeltető Meta irányítást szerezzen a Kustomer, egy feltörekvő ügyfélkapcsolat-kezelő szoftvercég felett. A magyar piacokat is érintő tranzakció versenyhatásainak értékelésében a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is közreműködött.

Az Európai Bizottság kötelezettségek előírása mellett jóváhagyta, hogy a Meta Inc. irányítást szerezzen a Kustomer Inc. felett. A vevő a Facebook, a WhatsApp, az Instagram és a Messenger anyavállalata; a szintén amerikai Kustomer pedig egy kicsi, innovatív és gyorsan növekvő szereplő az ügyfélkapcsolat-kezelő (CRM) szoftverek piacán. Ezek lényege, hogy egyetlen átlátható felületbe integrálják a különböző kommunikációs csatornákat (pl. telefon, e-mail, SMS, WhatsApp, Messenger vagy Instagram stb.) és az ügyfélkapcsolatok kezeléséhez szükséges információkat (pl. vásárlás előzményeit, visszatérítéseket, panaszokat), ezzel könnyítve a cégek számára a fogyasztókkal való érintkezést.

Az összefonódás olyan tagállami áttétel révén került az Európai Unió Bizottsága elé, melynek célja a digitális piacokat érintő összefonódások versenyhatásainak alaposabb vizsgálata. A Bizottság által lefolytatott eljárások során a tagállami hatóságok is részt vesznek a lehetséges versenyhatások értékelésének folyamatában. Az uniós versenyhivatalok – így a magyar nemzeti versenyhatóság is – egy ún. Tanácsadó Bizottságon keresztül működnek közre az eljárásban, és szavaznak a Bizottság döntéstervezetéről. A GVH így az uniós szintű döntéshozatal során is minden esetben gondoskodik arról, hogy megfelelően figyelembe vegyék a tranzakciók magyar piacokra és fogyasztókra gyakorolt hatásait.

A Bizottság a részletes vizsgálatot követően kötelezettség előírása mellett engedélyezte az összefonódást. A Meta a versenyaggályok orvoslása érdekében vállalta, hogy legalább 10 évig megkülönböztetésmentes hozzáférést biztosít minden ügyfélkapcsolat-kezelő szoftver szolgáltató számára a kommunikációs csatornái integrálásához szükséges informatikai felületekhez. Erre is figyelemmel – más versenyhatóságok mellett – a GVH is hozzájárult a Bizottság döntésének elfogadásához. (GVH Sajtóiroda)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS