A greenwashing is szerepel a vállalati ellenőrzések listáján

2023. 01. 06., 13:47

Átfogó fogyasztóvédelmi vizsgálatokra számíthatnak 2023-ban is a hazai vállalatok – hívja fel a figyelmet az EY. Idén a speciális élelmiszerek, a webshopok működése, valamint az úgynevezett greenwashing is felkerült a betervezett ellenőrzések listájára.

Közzétette az Igazságügyi Minisztérium a 2023-ra tervezett fogyasztóvédelmi ellenőrzési programját. Ebben az évben is körültekintően vizsgálják a veszélyes eszközöket, a dohánytermékeket és a webshopok működését, de a játékokat, univerzális akkumulátortöltőket, kozmetikai termékeket és gyermekgondozási cikkeket gyártók és forgalmazók is komoly ellenőrzésekre számíthatnak.

Tavaly a glutén-, és laktózmentes termékekre helyeződött a hangsúly, idén azonban minden speciális tulajdonságú élelmiszer címkéje és kommunikációja is a hatóság fókuszába kerül. Az hatóságok ugyancsak szigorúan figyelik, hogy a cégek pontos tájékoztatást adnak-e a szavatosságról, jótállásról, és megtévesztik-e a vásárlóikat a greenwashing vagy másnéven zöldre festés módszerével, amivel a valós tevékenységüknél környezetbarátabbnak tüntetik fel magukat.

„A vállalatoknak komoly feladatot jelent megfelelni a termékbiztonsági területen hagyományosan szigorú hazai fogyasztóvédelmi hatósági elvárásoknak. A megtévesztésmentes kommunikációt pedig a reklámozandó termék helyes kategorizálásával, a fogyasztói célcsoportok viselkedésének pontos modellezésével, valamint a speciális mellett az általános reklámszabályok maradéktalan betartásával biztosíthatják” – hangsúlyozta dr. Nagy Andrea Magdolna, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda fogyasztóvédelmi praxisának vezető ügyvédje.

2023-ban az ellenőrzések kiterjednek a gyermekeket és fiatalkorúakat védő reklámszabályok betartására is. A hatóság ugyancsak átfogóbban felügyeli a gyermek-, és sítáborokat, valamint a gyerekeknek szánt farsangi és halloween maszkokat, parókákat és jelmezeket. A szórakoztatási célú berendezések és sporteszközök, valamint az állateledeleket és állatfelszerelést forgalmazó cégek is felkerültek a vizsgálati listára.

Az Ellenőrzési és Vizsgálati Program 2023-ra tervezett célellenőrzéseinek teljes listáját  IDE KATTINTVA olvashatja el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS