30 millió forint bírságot szabott ki az MNB a Signal Biztosítóra

2021. 12. 03., 13:44

Az MNB átfogó vizsgálata nyomán 30 millió forint bírságot szabott ki a Signal Biztosítóra, egyebek közt a kárrendezési folyamatok, a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási és kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási állománykezelés, ügyfél-tájékoztatás, illetve az IT-biztonság terén feltárt hiányosságok miatt. A jogsértések nem érintik a társaság megbízható működését.

A Magyar Nemzeti Bank átfogó vizsgálatot folytatott a Signal IDUNA Biztosító Zrt.-nél (Signal Biztosító). Az ellenőrzés 2018. január 27-től a vizsgálat lezárásáig tartó időszakot tekintette át. Mint a jegybank feltárta, a biztosító a kárrendezési részfolyamatokat illetően számos esetben nem szabott határidőt belső szabályzataiban, s elmaradt az ezek megfelelőségének későbbi ellenőrzéséhez szükséges adatok egy részének rögzítése is. Más esetekben viszont a társaság túllépte a belső szabályzataiban rögzített kárrendezési határidőket. Nem bizonyultak megfelelőnek a káreseményeknél a visszaélések utólagos kiszűrésére hivatott egyes információs és ellenőrzési eljárások sem.

Az MNB az informatikai (IT) biztonság kapcsán megállapította, hogy a Signal Biztosítónak frissítenie kell az informatikai és biztonsági kockázatokkal kapcsolatos nyilvántartását, illetve körültekintőbben kell eljárnia a magasabb kockázatúnak számító biztonsági incidensek kezelésénél. Az eddiginél szigorúbban kell kizárni annak lehetőségét is, hogy a biztosító egyes érzékeny belső adatait illetéktelenek megismerhessék.

A jegybank feltárta, hogy a biztosító egyik befektetési egységekhez kötött életbiztosításánál a kötvényesítési költségeket nem jogszabályszerűen jelenítette meg ügyfelek felé küldött levélben, s nem tüntette fel a szerződés aktuális visszavásárlási értékét, illetve a szolgáltatási értéket éves egyenlegközlő tájékoztatóiban. Több esetben nem a tényleges beérkezési nappal rögzítette az ügyfélmegbízásokat sem. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál (KGFB) a Signal Biztosító egyebek közt, számos esetben a kötvényt nem bocsátotta ki, vagy úgy tartotta a szerződést az ajánlattól eltérő díjjal nyilván, hogy nem tett javaslatot ügyfeleinek az ajánlat módosítására. Egyes esetekben a biztosító a jogszabályi határidőt túllépve küldte ki díjfizetési felszólító leveleit, illetve késett a szerződések A00 osztályba való visszasorolásával vagy a kötvénynyilvántartó és a kárnyilvántartó szerv értesítésével is.

A KGFB termékhez kapcsolódóan az elektronikus úton kiküldött ügyfél-levelek tárolása, a besoroláshoz kapcsolódó és a károsult kártérítési igénye elfogadásáról értesítő levelek megküldése, a függő biztosításközvetítőre vonatkozó tájékoztatás jogszabályban meghatározott tartalma terén, illetve a befektetéshez kötött életbiztosításainál az életbiztosítási termékismertető, az éves számlaértesítő és a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum jogszabályban meghatározott tartalmával kapcsolatban állapított meg hiányosságokat.

Mindezek miatt az MNB határozatában kötelezte a Signal Biztosítót, hogy 2022. január 31-ig dokumentumokkal igazoltan számoljon be a feltárt problémák megszüntetésére tett intézkedéseiről. Az MNB a jogszabálysértések miatt 20 millió forint felügyeleti és 10 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot is kiszabott a Signal Biztosítóra. A felügyeleti bírság mértékénél enyhítő körülménynek számított, hogy a biztosító számos esetben korrekciós intézkedésekről vagy azok terveiről adott számot már a jegybanki vizsgálat során. (MNB)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS