Zuhan az infláció az eurózónában, az energia már olcsóbb, mint egy éve volt

2023. 03. 31., 11:21

A februári 8,5 százalék után márciusban már csak 6,9 százalékos volt az éves infláció az eurózónában – tájékoztatott az Eurostat.

A közös pénzt használó tagállamokban az élelmiszer, alkohol és dohánytermékek ára átlagosan 15,4 százalékkal volt magasabb, mint 2022 márciusában, a nem energia-jellegű iparcikkek ára 6,6 százalékkal, a szolgáltatásoké 5,0 százalékkal emelkedett, az energia viszont 0,9 százalékkal olcsóbb lett (ebben a kategóriában éppen egy éve volt az orosz-ukrán háború kitörése miatt jelentős emelkedés).

A legalacsonyabb éves rátát Luxemburgban (3,0 százalék) és Spanyolországban (3,1 százalék) regisztrálták, de már a balti államokban is bőven 20 százalék alatti volt az átlagos éves fogyasztóiár-emelkedés márciusban: Lettországban 17,3, Észtországban 15,6, Litvániában 16,2 százalékos.

A hazai márciusi adatokat április 12-én teszi közzé a statisztikai hivatal; a februári 25,4 százalék után reménykedhetünk abban, hogy márciusban az eurózóna átlagának háromszorosa alá süllyed az éves infláció.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS