Visszakapható-e előtörlesztés esetén a hitelnyújtási jutalék?

Visszakapható-e előtörlesztés esetén a hitelnyújtási jutalék?
2024. 10. 21., 19:21

A fogyasztó visszakaphatja a hitelnyújtási jutalék egy részét, ha nem tájékoztatták arról, hogy e jutalék nem függ a szerződés időtartamától – mondta ki friss ítéletében az Európai Unió Bírósága.

A Bíróság elé került ügy

Lengyelországban egy fogyasztó 360 hónapos futamidejű jelzáloghitelt vett fel. A hitelmegállapodás megkötésekor a kölcsön nyújtásához kapcsolódó jutalékot fizetett, amelyet a kölcsön teljes költsége tartalmazott. A fogyasztó 19 hónappal később teljes egészében visszafizette a hitelt. Azt kérte a banktól (Santander Bank Polska), hogy térítse vissza számára a szóban forgó jutaléknak a szerződés fennmaradó futamidejére, azaz 341 hónapra vonatkozó részét. Mivel a bank a panaszát elutasította, a fogyasztó bíróság előtt indított keresetet. Tekintve, hogy az eljáró lengyel bíróságnak kétségei támadtak a fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló irányelv értelmezésével kapcsolatban, azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a jelzáloghitel előtörlesztése esetén vissza kell-e téríteni részlegesen a hitelnyújtási jutalékot. A lengyel bíróság hangsúlyozza, hogy a bank nem tájékoztatta a fogyasztót arról, hogy a szóban forgó költségek objektíve kapcsolódnak-e a hitelmegállapodás időtartamához. Igenlő válasz esetén a lengyel bíróság azt kérdezi a Bíróságtól, hogy milyen módszerrel kell kiszámítani a fogyasztó részére visszatérítendő összeget – foglalja össze „a problémát” a Bíróság közleménye.

Az ítélet

A Bíróság emlékeztet arra, hogy az ingatlanhitel hitelezőjének a szerződéskötést megelőző tájékoztatást kell nyújtani a költségek arra tekintettel történő bontásáról, hogy azok rendszeresek-e, vagy sem. Olyan információk hiányában, amelyek lehetővé tennék annak megállapítását, hogy az érintett költségek a szerződés időtartamától függnek-e, vagy sem, azokat az időtartamtól függőnek, és előtörlesztés esetén csökkenthetőnek kell tekinteni. Márpedig úgy tűnik, hogy a bank a vitatott jutalékot illetően nem bocsátott a fogyasztó rendelkezésére ilyen információkat. Ilyen helyzetben a nemzeti bíróságnak meg kell állapítania, hogy erre a jutalékra kiterjed a fogyasztónak a hitel teljes költségének csökkentéséhez való joga.

A Bíróság szerint ugyanis a fogyasztót nem érheti hátrány azon információk hiánya miatt, amelyeket a hitelezőnek a rendelkezésére kell bocsátania. Ezenkívül az a tény, hogy a fogyasztó valamely költséget a szerződés megkötésekor egyszeri kifizetésként teljesített, nem jelenti szükségképpen azt, hogy e költség független a szerződés időtartamától, és ennélfogva azt nem lehet részlegesen visszatéríteni.

A Bíróság ugyanakkor megjegyzi: az uniós jog semmilyen olyan konkrét számítási módszert nem ír elő, amely alapján meghatározható lenne az az összeg, amellyel a hitel teljes költségét csökkenteni kell. A nemzeti bíróság feladata, hogy erről a kérdésről a fogyasztók magas szintű védelmét biztosító módszer alkalmazásával határozzon – olvasható a Bíróság közleményében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS