Visszakapható-e előtörlesztés esetén a hitelnyújtási jutalék?

Visszakapható-e előtörlesztés esetén a hitelnyújtási jutalék?
2024. 10. 21., 19:21

A fogyasztó visszakaphatja a hitelnyújtási jutalék egy részét, ha nem tájékoztatták arról, hogy e jutalék nem függ a szerződés időtartamától – mondta ki friss ítéletében az Európai Unió Bírósága.

A Bíróság elé került ügy

Lengyelországban egy fogyasztó 360 hónapos futamidejű jelzáloghitelt vett fel. A hitelmegállapodás megkötésekor a kölcsön nyújtásához kapcsolódó jutalékot fizetett, amelyet a kölcsön teljes költsége tartalmazott. A fogyasztó 19 hónappal később teljes egészében visszafizette a hitelt. Azt kérte a banktól (Santander Bank Polska), hogy térítse vissza számára a szóban forgó jutaléknak a szerződés fennmaradó futamidejére, azaz 341 hónapra vonatkozó részét. Mivel a bank a panaszát elutasította, a fogyasztó bíróság előtt indított keresetet. Tekintve, hogy az eljáró lengyel bíróságnak kétségei támadtak a fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló irányelv értelmezésével kapcsolatban, azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a jelzáloghitel előtörlesztése esetén vissza kell-e téríteni részlegesen a hitelnyújtási jutalékot. A lengyel bíróság hangsúlyozza, hogy a bank nem tájékoztatta a fogyasztót arról, hogy a szóban forgó költségek objektíve kapcsolódnak-e a hitelmegállapodás időtartamához. Igenlő válasz esetén a lengyel bíróság azt kérdezi a Bíróságtól, hogy milyen módszerrel kell kiszámítani a fogyasztó részére visszatérítendő összeget – foglalja össze „a problémát” a Bíróság közleménye.

Az ítélet

A Bíróság emlékeztet arra, hogy az ingatlanhitel hitelezőjének a szerződéskötést megelőző tájékoztatást kell nyújtani a költségek arra tekintettel történő bontásáról, hogy azok rendszeresek-e, vagy sem. Olyan információk hiányában, amelyek lehetővé tennék annak megállapítását, hogy az érintett költségek a szerződés időtartamától függnek-e, vagy sem, azokat az időtartamtól függőnek, és előtörlesztés esetén csökkenthetőnek kell tekinteni. Márpedig úgy tűnik, hogy a bank a vitatott jutalékot illetően nem bocsátott a fogyasztó rendelkezésére ilyen információkat. Ilyen helyzetben a nemzeti bíróságnak meg kell állapítania, hogy erre a jutalékra kiterjed a fogyasztónak a hitel teljes költségének csökkentéséhez való joga.

A Bíróság szerint ugyanis a fogyasztót nem érheti hátrány azon információk hiánya miatt, amelyeket a hitelezőnek a rendelkezésére kell bocsátania. Ezenkívül az a tény, hogy a fogyasztó valamely költséget a szerződés megkötésekor egyszeri kifizetésként teljesített, nem jelenti szükségképpen azt, hogy e költség független a szerződés időtartamától, és ennélfogva azt nem lehet részlegesen visszatéríteni.

A Bíróság ugyanakkor megjegyzi: az uniós jog semmilyen olyan konkrét számítási módszert nem ír elő, amely alapján meghatározható lenne az az összeg, amellyel a hitel teljes költségét csökkenteni kell. A nemzeti bíróság feladata, hogy erről a kérdésről a fogyasztók magas szintű védelmét biztosító módszer alkalmazásával határozzon – olvasható a Bíróság közleményében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-10-22 04:22:00
Nógrád vármegye kivételével az ország egész területén nőtt az álláshirdetésekre érkezett jelentkezések száma 2024 harmadik negyedében az előző év azonos időszakához képest; a legnagyobb emelkedés Somogy, Fejér és Zala vármegyékben volt megfigyelhető. Ezzel párhuzamosan az elérhető állások száma kis mértékben, de tovább csökkent – derül ki a Profession.hu idei harmadik negyedéves jelentéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS