Vallási jelképek viselése a munkahelyen: az Európai Bíróság szerint a lényeg a koherencia és a következetesség

2023. 11. 28., 18:40

A teljesen semleges közigazgatási környezet kialakítása érdekében a közigazgatási szerv megtilthatja a filozófiai vagy vallási meggyőződésre utaló bármely jelkép munkahelyen történő látható viselését – mondta ki az Európai Bíróság.

Egy ilyen szabály nem hátrányosan megkülönböztető, ha azt általános jelleggel és különbségtétel nélkül alkalmazzák e közigazgatási szerv teljes személyi állományára, és azt a feltétlenül szükséges mértékre korlátozzák – mondta ki az Európai Bíróság a C-148/22. sz. Commune d’Ans ügyben hozott ítéletében.

Az „ügy”

Ans (Belgium) önkormányzata egyik munkavállalójának, aki irodavezetői feladatait főként a közigazgatási szerv ügyfeleivel való érintkezés nélkül látja el, megtiltották, hogy munkahelyén iszlám fejkendőt viseljen. E határozat nyomán az önkormányzat módosította a munkaügyi szabályzatát, és ettől kezdve arra kötelezte munkavállalóit, hogy szigorúan tartsák tiszteletben a semlegességet: a hittérítés minden formája tilos, és az ideológiai vagy vallási hovatartozásra utaló látható jelképek viselése minden munkavállaló számára tilos, beleértve azokat is, akik nem kerülnek kapcsolatba a nyilvánossággal. Az érintett annak megállapítását kéri, hogy sérült a vallásszabadsága, és hogy hátrányos megkülönböztetés érte.

Az ügyben eljáró liège-i munkaügyi bíróság szerint felmerül a kérdés, hogy az önkormányzat által előírt szigorú semlegességi szabály az uniós joggal ellentétes hátrányos megkülönböztetést eredményez-e.

A Bíróság ítélete

Válaszában az Európai Unió Bírósága leszögezte: a szigorú semlegesség politikája, amelyet valamely közigazgatási szerv a saját munkavállalói számára egy teljesen semleges közigazgatási környezet kialakítása érdekében ír elő, jogszerű cél által objektíven igazoltnak tekinthető. Hasonlóképpen igazolt egy másik közigazgatási szerv által választott olyan politika, amely általánosan és különbségtétel nélkül engedélyezi valamely meggyőződés, többek között a filozófiai vagy vallási meggyőződés látható jelképeinek viselését, az ügyfelekkel való kapcsolattartás esetén is, vagy az ilyen jelképek viselésének az ilyen kapcsolattartással járó helyzetekre korlátozódó tilalma.

Ugyanis minden tagállam és minden, az államinál alacsonyabb szintű szerv a hatásköre keretein belül a saját konkrét körülményeitől függően mérlegelési mozgástérrel rendelkezik az általa a munkahelyen előmozdítani kívánt közszolgáltatás semlegességének kialakítása során. Ezt a célt azonban koherens és következetes módon kell követni, és az ennek elérése érdekében elfogadott intézkedéseknek a feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozódniuk.

Az említett követelményeknek való megfelelés vizsgálata a nemzeti bíróságok feladata.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS