Uniós versenyjogi jogsértések: a korábbi cseh elévülési rendszer összeegyeztethetetlen az uniós joggal

2024. 04. 18., 19:10

A korábbi cseh elévülési rendszer összeegyeztethetetlen az uniós joggal, mivel gyakorlatilag lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé teszi a versenyjog megsértéséből eredő kár megtérítéséhez való jog gyakorlását – mondta ki friss ítéletében az Európai Unió Bírósága.

Az uniós versenyjog megsértése miatti kártérítési keresetekre alkalmazandó elévülési idő csak akkor kezdődhet meg, ha a jogsértés megszűnt, és a károsult tudomást szerzett arról, hogy az érintett magatartás ilyen jogsértésnek minősül. Ez a tudomásszerzés általában egybeesik a jogsértést megállapító bizottsági határozat összefoglalójának az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételével. Az uniós jog az elévülési időnek a Bizottság vizsgálata alatti nyugvását vagy megszakadását is előírja. Ezen túlmenően, a vonatkozó irányelv hatálybalépése óta az ilyen nyugvás vagy megszakadás legkorábban a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedése után egy évvel érhet véget.

Az „ügy”

A cseh Heureka társaság értékesítésiár-összehasonlító portált működtet. Azt állítja, hogy a Google keresőmotorja az általános keresési eredményei oldalain következetesen kedvezőbb helyet biztosított a saját árösszehasonlító szolgáltatásának. Ennek következtében a Heureka szolgáltatása kevésbé volt látogatott. A Heureka ezért úgy véli, hogy a Google miatt kárt szenvedett, és ezzel összefüggésben az Európai Bizottságnak a Google erőfölénnyel való visszaélését megállapító (még nem jogerős) határozatára hivatkozik.

A Heureka által benyújtott kártérítési kereset tárgyában eljáró cseh bíróság arra keresi a választ, hogy a cseh jog szerinti, e keresetre továbbra is alkalmazandó, korábbi elévülési idő összeegyeztethető-e az uniós joggal. Ez a hároméves elévülési idő minden egyes részkár tekintetében attól az időponttól kezdődik, amikor a károsult tudomást szerez a részkár bekövetkeztéről, valamint a jogsértő személy kilétéről. A nemzeti szabályozás azonban ahhoz, hogy az elévülési idő megkezdődjön, nem követeli meg az arról való tudomásszerzést, hogy az érintett magatartás jogsértésnek minősül, sem pedig azt, hogy a jogsértés befejezett legyen. Ez a rendszer azt sem írja elő, hogy ez az elévülési idő a Bizottság vizsgálatának időtartamára, illetve az ugyanezen jogsértést megállapító bizottsági határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig nyugodhat vagy megszakadhat – vázolja a problémát az Európai Bíróság közleménye.

Az ítélet

A Bíróság az ítéletében megállapítja, hogy az uniós joggal ellentétes a 2014/104 irányelv késedelmes átültetéséig alkalmazandó cseh szabályozás. E tekintetben a Bíróság úgy véli, hogy az uniós jog3 már az említett irányelv átültetésére előírt határidő lejárta előtt is megkövetelte, hogy ahhoz, hogy az elévülési idő megkezdődhessen, a versenyjogi jogsértésnek meg kell szűnnie, és a károsultnak tudomást kell szereznie a kártérítési kereset megindításához elengedhetetlen információkról, különösen pedig arról, hogy az érintett magatartás ilyen jogsértésnek minősül. Ez a két feltétel szükséges ahhoz, hogy a károsult ténylegesen érvényesíteni tudja a versenyjog megsértése miatt elszenvedett kár teljes körű megtérítéséhez való jogát.

A Bíróság pontosítja, hogy főszabály szerint a keresetindításhoz elengedhetetlen információkról való tudomásszerzés egybeesik a jogsértést megállapító bizottsági határozat összefoglalójának a Hivatalos Lapban való közzétételének időpontjával, függetlenül attól, hogy e határozat még nem jogerős. Ezen túlmenően a károsult fél a kártérítési keresetének alátámasztása érdekében hivatkozhat az ilyen nem jogerős határozatra.

Ebben az összefüggésben a Bíróság megjegyzi, hogy az uniós jog megköveteli továbbá az elévülési időnek a Bizottság vizsgálata alatti nyugvásának vagy megszakadásának lehetőségét annak érdekében, hogy az elévülési idő ne járjon le már e vizsgálat befejezése előtt. Mivel ugyanis a károsult fél nehezen tudja bizonyítani a versenyjogi jogsértést a Bizottság vagy valamely nemzeti hatóság határozatának hiányában, lehetővé kell tenni számára, hogy megvárja e vizsgálat kimenetelét, hogy adott esetben egy későbbi kártérítési kereset keretében e határozatra hivatkozhasson.

Ezenkívül a 2014/104 irányelv immár előírja, hogy az elévülési idő legalább az érintett jogsértést megállapító bizottsági határozat jogerőre emelkedését követő egy évig nyugodjon.

Ennek következtében a Bíróság úgy véli, hogy a korábbi cseh elévülési rendszer összeegyeztethetetlen az uniós joggal. Gyakorlatilag lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé teszi a versenyjog megsértéséből eredő kár megtérítéséhez való jog gyakorlását.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS