Uniós versenyjogi jogsértések: a korábbi cseh elévülési rendszer összeegyeztethetetlen az uniós joggal

2024. 04. 18., 19:10

A korábbi cseh elévülési rendszer összeegyeztethetetlen az uniós joggal, mivel gyakorlatilag lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé teszi a versenyjog megsértéséből eredő kár megtérítéséhez való jog gyakorlását – mondta ki friss ítéletében az Európai Unió Bírósága.

Az uniós versenyjog megsértése miatti kártérítési keresetekre alkalmazandó elévülési idő csak akkor kezdődhet meg, ha a jogsértés megszűnt, és a károsult tudomást szerzett arról, hogy az érintett magatartás ilyen jogsértésnek minősül. Ez a tudomásszerzés általában egybeesik a jogsértést megállapító bizottsági határozat összefoglalójának az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételével. Az uniós jog az elévülési időnek a Bizottság vizsgálata alatti nyugvását vagy megszakadását is előírja. Ezen túlmenően, a vonatkozó irányelv hatálybalépése óta az ilyen nyugvás vagy megszakadás legkorábban a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedése után egy évvel érhet véget.

Az „ügy”

A cseh Heureka társaság értékesítésiár-összehasonlító portált működtet. Azt állítja, hogy a Google keresőmotorja az általános keresési eredményei oldalain következetesen kedvezőbb helyet biztosított a saját árösszehasonlító szolgáltatásának. Ennek következtében a Heureka szolgáltatása kevésbé volt látogatott. A Heureka ezért úgy véli, hogy a Google miatt kárt szenvedett, és ezzel összefüggésben az Európai Bizottságnak a Google erőfölénnyel való visszaélését megállapító (még nem jogerős) határozatára hivatkozik.

A Heureka által benyújtott kártérítési kereset tárgyában eljáró cseh bíróság arra keresi a választ, hogy a cseh jog szerinti, e keresetre továbbra is alkalmazandó, korábbi elévülési idő összeegyeztethető-e az uniós joggal. Ez a hároméves elévülési idő minden egyes részkár tekintetében attól az időponttól kezdődik, amikor a károsult tudomást szerez a részkár bekövetkeztéről, valamint a jogsértő személy kilétéről. A nemzeti szabályozás azonban ahhoz, hogy az elévülési idő megkezdődjön, nem követeli meg az arról való tudomásszerzést, hogy az érintett magatartás jogsértésnek minősül, sem pedig azt, hogy a jogsértés befejezett legyen. Ez a rendszer azt sem írja elő, hogy ez az elévülési idő a Bizottság vizsgálatának időtartamára, illetve az ugyanezen jogsértést megállapító bizottsági határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig nyugodhat vagy megszakadhat – vázolja a problémát az Európai Bíróság közleménye.

Az ítélet

A Bíróság az ítéletében megállapítja, hogy az uniós joggal ellentétes a 2014/104 irányelv késedelmes átültetéséig alkalmazandó cseh szabályozás. E tekintetben a Bíróság úgy véli, hogy az uniós jog3 már az említett irányelv átültetésére előírt határidő lejárta előtt is megkövetelte, hogy ahhoz, hogy az elévülési idő megkezdődhessen, a versenyjogi jogsértésnek meg kell szűnnie, és a károsultnak tudomást kell szereznie a kártérítési kereset megindításához elengedhetetlen információkról, különösen pedig arról, hogy az érintett magatartás ilyen jogsértésnek minősül. Ez a két feltétel szükséges ahhoz, hogy a károsult ténylegesen érvényesíteni tudja a versenyjog megsértése miatt elszenvedett kár teljes körű megtérítéséhez való jogát.

A Bíróság pontosítja, hogy főszabály szerint a keresetindításhoz elengedhetetlen információkról való tudomásszerzés egybeesik a jogsértést megállapító bizottsági határozat összefoglalójának a Hivatalos Lapban való közzétételének időpontjával, függetlenül attól, hogy e határozat még nem jogerős. Ezen túlmenően a károsult fél a kártérítési keresetének alátámasztása érdekében hivatkozhat az ilyen nem jogerős határozatra.

Ebben az összefüggésben a Bíróság megjegyzi, hogy az uniós jog megköveteli továbbá az elévülési időnek a Bizottság vizsgálata alatti nyugvásának vagy megszakadásának lehetőségét annak érdekében, hogy az elévülési idő ne járjon le már e vizsgálat befejezése előtt. Mivel ugyanis a károsult fél nehezen tudja bizonyítani a versenyjogi jogsértést a Bizottság vagy valamely nemzeti hatóság határozatának hiányában, lehetővé kell tenni számára, hogy megvárja e vizsgálat kimenetelét, hogy adott esetben egy későbbi kártérítési kereset keretében e határozatra hivatkozhasson.

Ezenkívül a 2014/104 irányelv immár előírja, hogy az elévülési idő legalább az érintett jogsértést megállapító bizottsági határozat jogerőre emelkedését követő egy évig nyugodjon.

Ennek következtében a Bíróság úgy véli, hogy a korábbi cseh elévülési rendszer összeegyeztethetetlen az uniós joggal. Gyakorlatilag lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé teszi a versenyjog megsértéséből eredő kár megtérítéséhez való jog gyakorlását.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 08. 06., 16:40
Zöld jelzést ad a kormány a hazai villamosenergia-hálózat uniós forrásból történő fejlesztésének és lehetővé teszi új szélerőmű parkok létesítését – tájékoztatott az augusztus 6-i kormányülésen meghozott döntésről Kármán András pénzügyminiszter.
2026-08-07 15:20:00
A rákos daganat nem egyetlen ellenség: sokféle, eltérően működő sejtcsoportból áll. Ezek között már a diagnózis pillanatában ott rejtőzhetnek azok a sejtek is, amelyek ellenállhatnak a kezelésnek, és hónapokkal vagy évekkel később áttéteket indíthatnak el. Ezeket a kritikus sejtcsoportokat rendkívül nehéz idejében felismerni, pedig a legveszélyesebbek korai felismerése életet menthet. Ehhez kerültek egy nagy lépéssel közelebb szegedi kutatók, svájci és svéd partnerekkel.
2026-08-07 11:15:00
Félidőhöz érkezett a NAV idei balatoni nyári ellenőrzéssorozata. Július eleje óta a revizorok Somogy, Veszprém és Zala vármegyében vizsgálják a legforgalmasabb nyári szolgáltatókat. A kiemelt akcióban húsz igazgatóság munkatársai vesznek részt, akik minden ötödik esetben találtak valami szabálytalanságot.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS