Uniós versenyjogi jogsértések: a korábbi cseh elévülési rendszer összeegyeztethetetlen az uniós joggal

2024. 04. 18., 19:10

A korábbi cseh elévülési rendszer összeegyeztethetetlen az uniós joggal, mivel gyakorlatilag lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé teszi a versenyjog megsértéséből eredő kár megtérítéséhez való jog gyakorlását – mondta ki friss ítéletében az Európai Unió Bírósága.

Az uniós versenyjog megsértése miatti kártérítési keresetekre alkalmazandó elévülési idő csak akkor kezdődhet meg, ha a jogsértés megszűnt, és a károsult tudomást szerzett arról, hogy az érintett magatartás ilyen jogsértésnek minősül. Ez a tudomásszerzés általában egybeesik a jogsértést megállapító bizottsági határozat összefoglalójának az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételével. Az uniós jog az elévülési időnek a Bizottság vizsgálata alatti nyugvását vagy megszakadását is előírja. Ezen túlmenően, a vonatkozó irányelv hatálybalépése óta az ilyen nyugvás vagy megszakadás legkorábban a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedése után egy évvel érhet véget.

Az „ügy”

A cseh Heureka társaság értékesítésiár-összehasonlító portált működtet. Azt állítja, hogy a Google keresőmotorja az általános keresési eredményei oldalain következetesen kedvezőbb helyet biztosított a saját árösszehasonlító szolgáltatásának. Ennek következtében a Heureka szolgáltatása kevésbé volt látogatott. A Heureka ezért úgy véli, hogy a Google miatt kárt szenvedett, és ezzel összefüggésben az Európai Bizottságnak a Google erőfölénnyel való visszaélését megállapító (még nem jogerős) határozatára hivatkozik.

A Heureka által benyújtott kártérítési kereset tárgyában eljáró cseh bíróság arra keresi a választ, hogy a cseh jog szerinti, e keresetre továbbra is alkalmazandó, korábbi elévülési idő összeegyeztethető-e az uniós joggal. Ez a hároméves elévülési idő minden egyes részkár tekintetében attól az időponttól kezdődik, amikor a károsult tudomást szerez a részkár bekövetkeztéről, valamint a jogsértő személy kilétéről. A nemzeti szabályozás azonban ahhoz, hogy az elévülési idő megkezdődjön, nem követeli meg az arról való tudomásszerzést, hogy az érintett magatartás jogsértésnek minősül, sem pedig azt, hogy a jogsértés befejezett legyen. Ez a rendszer azt sem írja elő, hogy ez az elévülési idő a Bizottság vizsgálatának időtartamára, illetve az ugyanezen jogsértést megállapító bizottsági határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig nyugodhat vagy megszakadhat – vázolja a problémát az Európai Bíróság közleménye.

Az ítélet

A Bíróság az ítéletében megállapítja, hogy az uniós joggal ellentétes a 2014/104 irányelv késedelmes átültetéséig alkalmazandó cseh szabályozás. E tekintetben a Bíróság úgy véli, hogy az uniós jog3 már az említett irányelv átültetésére előírt határidő lejárta előtt is megkövetelte, hogy ahhoz, hogy az elévülési idő megkezdődhessen, a versenyjogi jogsértésnek meg kell szűnnie, és a károsultnak tudomást kell szereznie a kártérítési kereset megindításához elengedhetetlen információkról, különösen pedig arról, hogy az érintett magatartás ilyen jogsértésnek minősül. Ez a két feltétel szükséges ahhoz, hogy a károsult ténylegesen érvényesíteni tudja a versenyjog megsértése miatt elszenvedett kár teljes körű megtérítéséhez való jogát.

A Bíróság pontosítja, hogy főszabály szerint a keresetindításhoz elengedhetetlen információkról való tudomásszerzés egybeesik a jogsértést megállapító bizottsági határozat összefoglalójának a Hivatalos Lapban való közzétételének időpontjával, függetlenül attól, hogy e határozat még nem jogerős. Ezen túlmenően a károsult fél a kártérítési keresetének alátámasztása érdekében hivatkozhat az ilyen nem jogerős határozatra.

Ebben az összefüggésben a Bíróság megjegyzi, hogy az uniós jog megköveteli továbbá az elévülési időnek a Bizottság vizsgálata alatti nyugvásának vagy megszakadásának lehetőségét annak érdekében, hogy az elévülési idő ne járjon le már e vizsgálat befejezése előtt. Mivel ugyanis a károsult fél nehezen tudja bizonyítani a versenyjogi jogsértést a Bizottság vagy valamely nemzeti hatóság határozatának hiányában, lehetővé kell tenni számára, hogy megvárja e vizsgálat kimenetelét, hogy adott esetben egy későbbi kártérítési kereset keretében e határozatra hivatkozhasson.

Ezenkívül a 2014/104 irányelv immár előírja, hogy az elévülési idő legalább az érintett jogsértést megállapító bizottsági határozat jogerőre emelkedését követő egy évig nyugodjon.

Ennek következtében a Bíróság úgy véli, hogy a korábbi cseh elévülési rendszer összeegyeztethetetlen az uniós joggal. Gyakorlatilag lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé teszi a versenyjog megsértéséből eredő kár megtérítéséhez való jog gyakorlását.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 02., 14:30
A Z generáció tudatosan, de rendkívül élménycentrikusan költ – derül ki egy generációról készült átfogó kutatásból. A riport készítésében közreműködött a Diverzum, hazánk legnagyobb diákkedvezményeket kínáló platformja is, amelynek a partnerségi vezetőjével, Takács Péterrel beszélgettünk a Cégkassza Podcast legújabb adásában. A szakértő megosztotta gondolatait a Diverzum indulásáról, valamint a fiatalok fogyasztási szokásairól és digitális életmódjáról is.
2025. 06. 12., 11:05
Májusban országos szinten 0,8 százalékkal nőttek a lakbérek áprilishoz képest, ugyanakkor a fővárosban enyhe csökkenés történt: Budapesten 0,2 százalékkal estek vissza az albérletárak. Éves összevetésben továbbra is drágulás látható: országosan 7,9 százalékkal, Budapesten pedig 7 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak az elmúlt egy év során – derül ki a KSH-ingatlan.com májusi lakbérindexéből.
2025-06-11 08:40:00
Az előző hónaphoz képest átlagosan 0,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak 2025 májusában, az éves infláció az áprilisi 4,2 százalékról 4,4 százalékra emelkedett – tájékoztatott a statisztikai hivatal. Összehasonlításképpen: az eurózónában az átlagos ráta már 2 százalék alatt jár.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A Paksi Atomerőmű középtávú karbantartási tervének megfelelően június 6-tól megkezdődik, a 4. blokk 2025. évi karbantartása, amely a fűtőelemek üzemszerű cseréjével összekötött tervszerű karbantartási tevékenységeket foglalja magában – tájékoztatott az Országos Atomenergia Hivatal (OAH).