Új uniós irányelv támogatja a megújuló energiaforrások használatát

2022. 06. 01., 13:33

Az Európai Unió Tanácsa olyan irányelvet fogadott el, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy csökkentsék az áfa mértékét az olyan termékek és szolgáltatások esetében is, amelyek összhangban vannak az EU környezetvédelmi és egészségügyi politikájával. A jövőben így például a különböző gyógyszerészeti, egészségügyi termékek, könyvek, újságok, valamint digitális média mellett akár napelemek is részesülhetnek ebben a kedvezményben, azaz csökkentett áfa kulccsal vagy akár áfa mentesen értékesíthetők.

„Az irányelv alapvető célja a megújuló energiaforrások használatára való átállás támogatása, a kedvezményes áfakulcs alkalmazásával pedig a tagállamoknak lehetőségük nyílik ezen energiaforrások használatának az elősegítésére” – mondta Bővíz Ferenc, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.

A fenti cél elérése érdekében az EU tagállamai kedvezményes áfa kulcsot vezethetnek be a napelemek értékesítésére és telepítésére egyaránt, függetlenül attól, hogy lakóingatlanokon, vagy akár köz- és egyéb, közérdekű tevékenységekre használt épületeken kerül sor azok használatára.

A módosítás szerint minden EU tagország maga dönthet arról, hogy ezekkel a klímavédelmi célkitűzésekkel összefüggésben alkalmazza-e az áfacsökkentést, és ha igen, milyen mértékben. Ennek értelmében Magyarország is dönthet úgy, hogy a jelenlegi 27 százalék helyett 5 vagy akár 0 százalék áfakulcsot alkalmaz a jövőben a napelemek értékesítésre és telepítésére vonatkozóan.

„Energetikai szempontból érthető az Európai Unió Tanácsának döntése, mivel energiastratégiai és fenntarthatósági szempontból a háztartási méretű naperőművek jelentősen hozzájárulhatnak a célok mielőbbi eléréséhez” – magyarázza Pazsiczky Tamás, a Deloitte energetikai tanácsadás üzletágának igazgatója. 

A 2020 óta hatályos magyar energiastratégia a lakossági háztartási méretű naperőművek esetén a 2018 év végi 172 MW szintről 2030-ra 800 MW célt tűzött ki. Ugyanakkor a lakosság napelemes rendszerek iránti igényét mutatja, hogy a hivatalos statisztikai adatok alapján 2021. év végére hazánkban a háztartási méretű naperőművek beépített teljesítménye már meghaladta az 1100 MW-ot is, ami a közelmúltban meghirdetett támogatási programok hatására még tovább fog emelkedni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.
2025-04-01 12:05:00
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS