Az Európai Bizottság elfogadta a Balti-tengerre vonatkozó 2024. évi halászati lehetőségekre vonatkozó javaslatát.
A Bizottság azt javasolja, hogy a Finn-öbölben 7 százalékkal növeljék a lazacra vonatkozó halászati lehetőségeket, ugyanakkor 15 százalékkal csökkentsék a lazachalászatot a fő medencében, és 20 százalékkal csökkentsék a heringfogást a Rigai-öbölben.
A Balti-tenger többi állományára (nyugati tőkehal, keleti tőkehal, nyugati hering, botteni hering, középső hering, spratt és sima lepényhal) vonatkozóan a Bizottságtovábbi információkat kért a Nemzetközi Tengerkutatási Tanácstól (ICES) annak érdekében, hogy jobban figyelembe lehessen venni, hogy a közönséges tőkehalat lepényhalal együtt, a heringet pedig sprattal együtt halásszák
A Balti-tenger Európa legszennyezettebb tengere. Hatással van rá a biológiai sokféleség csökkenése, az éghajlatváltozás, az eutrofizáció, a túlhalászás, valamint a szennyező anyagok, például a gyógyszerek és a szemét magas szintje – olvasható a Bizottság közleményében.
„Egyre inkább aggódok a balti-tengeri ökoszisztéma pusztulásának a halállományokra és az ezektől függő számos élelmiszerláncra gyakorolt hatásai miatt. Minden évben egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy sürgősen lépéseket kell tenni e változások kezelése érdekében. Az uniós környezetvédelmi jogszabályokat teljes mértékben végre kell hajtani, ha meg akarjuk oldani a Balti-tenger jelenlegi helyzetét. Ezért meghívtam az EU balti-tengeri országainak valamennyi környezetvédelmi és halászati miniszterét a szeptember 29-én a litvániai Palangában tartandó »A mi balti-tengerünk« konferenciára” – mondta el Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
