A novemberi 11,1 százalékról 2022 decemberében 10,4 százalékra csökkent az átlagos éves infláció az Európai Unióban – tájékoztatott az Eurostat.
Az egységes, uniós módszertan szerint számított éves ráta (HICP) Magyarországon volt a legmagasabb, 25 százalék. (A KSH módszertana szerint „csak” 24,5 százalékos volt az év végi infláció.)
A 20 százalékos ütemet csupán Lettország (20,7 százalék) és Litvánia (20,0 százalék) érte el, Észtország 17,5 százalékkal „szorult le a dobogóról”.
A balti államok után „a visegrádi hármak” következnek: Csehország (16,8 százalék), Lengyelország (15,3 százalék) és Szlovákia (14,3 százalék).
A horvát kuna 12,7 százalékos inflációval adta át a stafétát az eurónak.
Ha a „háborús-szankciós” magyar ráta feleekkora lenne (azaz 12,5 százalék), akkor az említetteken kívül már csak a 14,3 százalékos román és a 13,1 százalékos bolgár adat előzné meg.
A legnagyobb uniós gazdaságokban a következőképpen alakult az éves infláció 2022 utolsó hónapjában:
– Spanyolországban (az egy hónappal korábbi 6,7 százalékról) 5,5 százalékra csökkent, ami az egész EU-ban a legalacsonyabb adat);
– Franciaországban 6,7 százalék (ez a harmadik legalacsonyabb az unióban, a második a 6,2 százalékos luxemburgi mutató);
– Németországban 9,6 százalék;
– Olaszországban pedig 12,3 százalék volt.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
