Az augusztusi 9,1 százalék után szeptemberben átlagosan 10,0 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az eurózónában – tájékoztatott az Eurostat.
A közös pénzt használó blokkban (is) az energia drágult a legnagyobb mértékben (40,8 százalékkal); a fogyasztói kosárban nagyjából 11 százalékos súlyú energia nélkül az infláció „mindössze” 6,4 százalékos volt. Az élelmiszer-, ital- és dohánytermékek ára átlagosan 11,8 százalékkal, az egyéb iparcikkeké 5,6 százalékkal, a szolgáltatásoké pedig 4,3 százalékkal volt magasabb a 2021. szeptemberinél. A szolgáltatások kategóriája az egyetlen, ahol az átlagos árszint az előző hónaphoz képest – ha csak 0,1 százalékkal is, de – csökkent.
Az eurót használó 19 tagállam közül – ahogy azt már egy ideje megszoktuk – a balti országokban a legmagasabb az infláció: Észtországban 24,2, Litvániában 22,5, Lettországban 22,4 százalék. A legalacsonyabb rátával továbbra is Franciaország büszkélkedik (6,2 százalék), de irigylésre méltó a 7,3 százalékos máltai és a 8,4 százalékos finn mutató is.
A négy legnagyobb gazdaság közül csak Németországban mértek az átlagnál magasabb inflációt szeptemberben (10,9 százalék), Olaszországban 9,5, Spanyolországban 9,3 százalékos volt az átlagos fogyasztóiár-emelkedés.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.