LIFE: 171 új európai projekt kap közel 400 millió eurónyi támogatást

2023. 11. 15., 17:10

Az Európai Bizottság 171 új projektet hagyott jóvá a LIFE környezetvédelmi és éghajlat-politikai programkeretében, amelyek összértéke meghaladja a 396 millió eurót.

A program társfinanszírozási igényeinek köszönhetően összesen több mint 722 millió euró beruházást mozgósít, ami 28,5 százalékos növekedést jelent a tavalyi évhez képest. Szinte valamennyi uniós ország projektjei uniós támogatásban részesülnek a következő alprogramok keretében:
– természet és biológiai sokféleség;
– körforgásos gazdaság és életminőség;
– az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás;
– tiszta energiára való átállás.

A LIFE projektek hozzájárulnak az európai zöld megállapodás éghajlat-, energia- és környezetvédelmi céljainak széles körű megvalósításához, beleértve az EU azon célkitűzését is, hogy 2050-ra klímasemlegessé váljon. Támogatják a biológiai sokféleséget, javítják az európaiak életminőségét a szennyező anyagok és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése révén, erősítik a körforgásos gazdaságot és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát, valamint Európa-szerte felgyorsítják a tiszta energiára való átállást– olvasható a Bizottság közleményében.

31 éves fennállása alatt a LIFE program több mint 6000 környezetvédelmi és éghajlat-politikai projektet társfinanszírozott az EU-ban és a társult országokban. A most bejelentett 171 projektet több mint 751 pályázat közül választották ki, amelyeket a 2022 májusában közzétett LIFE 2022 pályázati felhívás keretében nyújtottak be.

Az Európai Bizottság a 2021–2027-es időszakban csaknem 60 százalékkal növelte a LIFE program finanszírozását, ami 5,43 milliárd eurót tett ki. A LIFE program keretében finanszírozott támogatásokat az Európai Éghajlat-politikai Infrastruktúra és Környezetvédelmi Végrehajtó Ügynökség (CINEA) kezeli.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS