Az Európai Parlament jóváhagyta azt az új rendeletet, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy betiltsa a kényszermunkával előállított termékek értékesítését, behozatalát és kivitelét.
A tagállamok hatóságai és az Európai Bizottság megvizsgálhatják majd a gyanús árukat, ellátási láncokat és gyártókat. Ha egy termékről bebizonyosodik, hogy kényszermunka alkalmazásával készült, akkor azt többé nem lehet majd az uniós piacon (beleértve az internetet is) értékesíteni, és a szállítmányokat az EU határainál feltartóztatják.
A vizsgálatok lefolytatására vonatkozó döntések alapja tényszerű és ellenőrizhető információk lesznek, amelyeket például nemzetközi szervezetektől, együttműködő hatóságoktól és visszaélést bejelentő személytől kaphatnak a hatóságok. Számos kockázati tényezőt és kritériumot vesznek majd figyelembe, többek között az államilag elrendelt kényszermunka elterjedtségét bizonyos gazdasági ágazatokban és földrajzi területeken.
A tiltott termékek gyártóinak ki kell vonniuk termékeiket az EU egységes piacáról, és azokat el kell ajándékozniuk, újra kell hasznosítaniuk vagy meg kell semmisíteniük. Az előírásoknak nem megfelelő vállalatokat pénzbírsággal sújthatják. Az áruk visszakerülhetnek az Unió egységes piacára, ha a vállalat megszünteti a kényszermunkát a teljes ellátási láncban.
A rendeletet 555 szavazattal, 6 ellenében és 45 tartózkodással fogadták el. A szöveget most a tagállamokból álló Tanácsának kell hivatalosan is jóváhagynia. Ezután a rendeletet közzéteszik az EU Hivatalos Lapban. Az uniós országoknak három éven belül kell megkezdeniük a rendelet alkalmazását – olvasható a Parlament közleményében.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.