Júliusban is a magyar építőipari adat a legerősebb az EU-ban

Júliusban is a magyar építőipari adat a legerősebb az EU-ban
2021. 09. 17., 13:45

A júniusi 3,6 százalék után 2021 júliusában 4,6 százalékkal nőtt éves összevetésben az építőipari termelés volumene az Európai Unióban – jelentette az Eurostat.

Az építőipar két fő ága közül a júliusban – uniós szinten – az „épületek építése” dominált, ahol 4,7 százalékos volt a növekedés; az „egyéb építmények” (mélyépítés) mindössze kategóriában 0,8 százalékos volt az éves növekedés, de ez kisebb súlya miatt alig befolyásolta az átlagot.

Az unió statisztikai hivatalát a többségre jellemző 45 napos határidőn belül tájékoztató tagállamok közül Magyarországon volt a legdinamikusabb növekedés (22,5 százalék), Ausztriában 13,6, Svédországban 9,7 százalékkal nőtt a termelés. Jó néhány tagállam visszaesésről számolt be, Spanyolországban 13,2, Szlovéniában 8,0, Belgiumban 3,8 százalékkal csökkent év/év alapon a termelés.

A magyar adat júniusban is a legerősebb volt (27,5 százalék, EU-átlag: 4,6 százalék). Az első két negyedévben ugyanakkor az unió egészében volt erőteljesebb a növekedés: január–március 3,1 százalék EU, mínusz 1,2 százalék Magyarország, április–június: 15,3 százalék EU, 13,9 százalék Magyarország.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS