Ipari termelői árak: 2022 végén is Magyarország volt a drágulás „Európa-bajnoka”

2023. 02. 03., 16:13

A novemberi 27,4 százalék után 2022 decemberében 25,2 százalékkal voltak magasabbak az ipari termelői árak az Európai Unióban, mint egy évvel korábban.

Az Eurostat adatai szerint az éves ráta 2022. augusztusban még 43,2 százalék volt, azóta folyamatosan csökken: szeptemberben 41,4, októberben 31,1 százalékos volt. 2022 egészében az átlagos árszint 34,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

2022 decemberében az energiaszektorban 49,6 százalékkal voltak magasabbak az ipari termelői árak, mint egy évvel korábban. A nem tartós fogyasztási cikkek átlagos termelői árszintje 16,7 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkeké 9,9 százalékkal nőtt. A továbbfelhasználásra termelő ágazatokban 14,0 százalékos, a beruházási javak esetében 7,7 százalékos volt az emelkedés.

A belföldi értékesítési árak valamennyi tagállamban emelkedtek éves összevetésben, a legnagyobb mértékben, 62,7 százalékkal Magyarországon. Lettországban 49,4, Romániában 41,9 százalékos volt az átlagos termelőiár-emelkedés. 10 százalék alatti rátával csupán három tagállam dicsekedhet: Portugália (6,7 százalék), Málta (7,9 százalék) és Írország (9,9 százalék).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS