Ipari árak: toronymagasan Európa-bajnok a magyarországi drágulás

2023. 01. 05., 11:19

Az Európai Unió egészében 2022. novemberben már „csak” 27,4 százalékkal voltak magasabbak az ipari árak, mint egy évvel korábban, a magyarországi drágulás a legmagasabb az összes tagállam között.

Az ipari termelői árak éves emelkedésének üteme – uniós szinten – folyamatosan csökken: az szeptemberben még 41,4, októberben 31,1 százalékos volt.

Az Eurostat adatai szerint novemberben az EU egészében (is) az energia drágult a legnagyobb mértékben (éves szinten 56 százalékkal), a nem tartós fogyasztási cikkek ára 17,1 százalékkal volt magasabb, míg a továbbfelhasználásra termelő ágazatokban 15,5 százalékos volt az áremelkedés. A tartós fogyasztási cikkek árát 9,7 százalékkal, a beruházási javakét 7,7 százalékkal emelték átlagosan a termelők.

A belföldi termelői árak Magyarországon emelkedtek a legnagyobb mértékben, a 63,5 százalékos (a KSH módszertana szerint 63,7 százalékos) éves ráta kirívóan magas uniós viszonylatban, Lettország 52,2 százalékkal követi, a „bronzérmes” pedig Románia, 44,8 százalékkal. (Írországban már csökkenést regisztráltak, ott 13 százalékkal volt alacsonyabb az árszint, mint 2021 novemberében.)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS