Ipari árak: már nem Magyarország diktálja az uniós ütemet

2023. 11. 07., 11:10

Az előző hónaphoz képest 0,6 százalékkal emelkedtek, az egy évvel korábbitól azonban átlagosan 11,2 százalékkal elmaradtak az ipari termelői árak 2023 szeptemberében az Európai Unióban – tájékoztatott az Eurostat.

Az energiaszektorban uniós átlagban 28,5 százalékkal voltak alacsonyabbak az árak, mint 2022 szeptemberében, a további feldolgozásra gyártott termékek ára 4,7 százalékkal csökkent. A tartós fogyasztási cikkek 3,7 százalékkal, a gépek és berendezések 3,8 százalékkal, a nem tartós fogyasztási cikkek pedig 5,4 százalékkal drágultak éves összevetésben.

Írországban az átlagos belföldi termelőiár-szint 38,9 százalékkal volt a 2022 szeptemberi alatt; Bulgáriában 32,0, Olaszországban 18,3 százalékkal csökkentek a termelői árak. A legnagyobb, 23,8 százalékos éves növekedést Luxemburgban mérték, a 7,1 százalékos magyarországi ráta csak a második legmagasabb az EU-ban, Szlovénia 3,1 százalékkal „dobogós”.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS