Ipari árak az EU-ban: a magyarországi emelkedés az uniós átlag négyszerese

2023. 03. 03., 12:42

2022 decemberéhez viszonyítva 2023 januárjában 2,2 százalékkal csökkentek az ipari termelői árak az Európai Unióban, az átlagos árszínt így uniós átlagban már „csak” 16,4 százalékkal volt az egy évvel korábbi fölött. Magyarország közel 65 százalékos mutatója toronymagas EU-bajnok.

Az Eurostat jelentése szerint 2023. januárban az energiaszektorban az előző hónaphoz képest 7,9 százalékkal csökkentek a termelői árak, így a 2022. januári szintet átlagosan 24,2 százalékkal múlták felül. A nem tartós fogyasztási cikkek termelői árai éves összevetésben 16,4 százalékkal emelkedtek, a továbbfelhasználásra termelő ágazatokban 11,8 százalékos volt a drágulás, a tartós fogyasztási cikkek gyártói 9,3 százalékkal emelték áraikat, a beruházási javakat pedig átlagosan 7,5 százalékkal adták drágábban a termelők, mint 2022 januárjában.

Az ipari termelői árak éves szinten – ahogy 2022 szeptembere óta minden hónapban – januárban is Magyarországon emelkedtek a legnagyobb mértékben (64,6 százalékkal); Lettországban 38,8, Szlovákiában 34,5 százalékos volt a drágulás. Az átlagos termelői árszint csupán Írországba csökkent év/év alapon (7,2 százalékkal).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS