Az Európai Bizottság nyilvántartásba vette a „Valamennyi európai főváros és polgár nagy sebességű vasúthálózat révén történő összekapcsolása” elnevezésű európai polgári kezdeményezést.
A kezdeményezés szervezői felkérik a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy olyan kötelező erejű jogi aktusra, amelynek célja valamennyi európai főváros nagy sebességű vasútvonalakon keresztül történő összekötése a meglévő nagy sebességű vasúthálózatok összekapcsolása és – amennyiben azok még nem léteznek – nagy sebességű vasútvonalak építése révén.
A nyilvántartásba vételtől számítva a szervezőknek 6 hónap áll rendelkezésükre, hogy megkezdjék az aláírásgyűjtést. Amennyiben az európai polgári kezdeményezés egy év alatt egymillió támogató nyilatkozatot kap legalább hét különböző tagállamból, az Európai Bizottságnak reagálnia kell. A Bizottság dönt arról, hogy a kezdeményezésre válaszul hoz-e intézkedéseket vagy sem, és a döntését meg kell indokolnia.
Az európai polgári kezdeményezés 2012. április 1-jei bevezetése óta a polgárok által indított különböző kezdeményezéseket támogató aláírások száma nagyjából 18 millió. A Bizottság az eddig beérkezett összesen 125 kérelemből végül 100 kezdeményezést vett nyilvántartásba. Eddig kilenc kezdeményezés esetében sikerült egymillió aláírást összegyűjteni. Közülük hét esetében a Bizottság már válaszolt, kettőt pedig jelenleg még vizsgál.
A 100. kezdeményezés mai nyilvántartásba vétele fontos mérföldkövet jelent ezen egyedülálló eszköz bevezetése óta, amely lehetővé teszi az európai polgárok számára, hogy aktívan részt vegyenek az Európai Unió szakpolitikáinak és prioritásainak alakításában – olvasható a Bizottság közleményében.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.